Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa

Rólunk írták 2012

 

2012.11.29.

Átadták a megújított gyúrói bekötőutat

Több mint négy kilométer hosszan kapott friss burkolatot egy bekötőút Tordasnál az Európai Unió pályázati támogatásának köszönhetően. A beruházást az infrastruktúráért felelős felelős államtitkár jelenlétében adták át.

gyuro_ut

Összesen 4,1 kilométer hosszan újították fel a gyúrói bekötőutat. A közép-dunántúli régió négy, illetve öt számjegyből álló mellékútjainak felújítására 17 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből közel bruttó 300 millió forintot költöttek a most átadott, több szakaszból álló gyúrói bekötőút felújítására. A beruházás három hónap alatt valósult meg, az Európai Unió társfinanszírozásával.

A projektzáró rendezvényen mások mellett jelen volt Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár, Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője, Juhász Csaba, Tordas polgármestere, valamint a projektgazda képviseletében Mázsi Attila vezérigazgató és Molnár István Fejér megyei igazgató.

Forrás: www.umvp.eu


2012.10.16.

Megszépült a baracskai faluközpont

Baracska – Százévesnél biztos régebbi épületben működik a polgármesteri hivatal, ami igen csúfos volt kívül-belül. A Leader pályázati pénzből egy játszóteret is kiszorítottak, a parkoló még várat magára.

PM_Baracska

Boriszov Zoltán polgármester az országban is az egyik legrégebbi önkormányzati vezető egyhuzamban, pedig csak alig ötvenkedik. Huszonévesen tette be a lábát először a polgármesteri iavatlba, amit „lánynevén” tanácsházának hívtak, most édesanyját kérdezi róla, hogy mikor épülhetett szerinte. Nem mintha a mama személyesen emlékezhetne rá, de neki meg az ő édesanyja is úgy mondta, hogy 1945 előtt már jócskán biztos az volt, benne lakott a jegyző is. Az ő szüleinek beszédéből úgy rémlik, hogy az 1800-as évek végén már állt az épület. Egy szó mint száz, százévesnél régebbi, s időközben renoválgatták, javítgatták, de már mostoha körülmények között dolgoztak benne a hivatalnokok. Boriszov polgármester húzta-halasztotta rendbe tételét, mondván, pénzszűkében nem illik éppen a hivatalra költenie az önkormányzatnak! Három éve pályáztak végül az európai uniós Leader vidékfejlesztő támogatásra, s nyertek 38 millió forintot – utófinanszírozással.

jatszoter_Baracska

Ebből készült egy játszótér is, a mai kívánalmaknak megfelelően, ácsoltak egy kishidat is, ami átvezet a faluházhoz, parkosítottak, s végre felújították kívülről a beázás-foltokkal éktelendő épületet. A munkákban részt vett Becsei Andrásné jelenlegi alpolgármester is, aki évtizedeket húzott le hivatalnokként itt, s most aktív nyugdíjasként az önkormányzatiságban teljesíti ki magát. Sajnos, már nem az eredeti formájára igazították az épületet, amilyen lehetett egykoron, a 19. századi stílusban, azokat a jegyeket eltüntették róla az ilyesmire nem sokat adó elődök. Most kényelmes, egyszerű és a kialakítandó faluközpontnak megfelelően kulturált. Belül közmunkások festik ki az irodákat a közmunka program részeként. A pályázati nyereményt várják, bár az áfa kifizetése az önkormányzatra hárult, s a felújítás megelőlegezése is. Ha futja majd rá, a parkolót is befejezik.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap, www.umvp.eu


2012.10.05.

Újra megtartották a Váli-völgyi vigasságokat

Immár második alkalommal költözött a egy váli étterem udvarára a Bíbor Néptánccsoport vezérletével számos néptáncos, hogy fellépéseikkel szórakoztassák a Váli-völgyi vigasságokra érkezőket, akiket egyéb programok is vártak.

val_cimer

Második alkalommal rendezték meg a Váli-völgyi vigasságokat. Az esemény rendkívül sok vendéget hozott, meg is telt a rendezvény helyszíne, a Válvölgye Étterem, még a nádszövettel borított kerítések mellett is ácsorogtak. Az épület tulajdonosai, Marton József és felesége már tavaly is szívesen fogadták be Csókás Elek, a helyi, számos díjjal rendelkező Bíbor Néptánccsoport vezetőjét és táncosait az ötletükkel.

Idén a gyerekek az oldalsó nyitott kamarában kézműveskedtek, és együtt morzsoltak kukoricát nagymamák és unokák, és népviseletbe bújt fellépők nyújtottak kulturális szórakozást a közönségnek. Leginkább néptáncosok mutatták be tudásukat, és amatőr létük ellenére magas színvonalon keltették életre a Kodály és Bartók hazájában a feljegyzett, megőrzött táncokat. Többen maguk énekelték a talpalávalót. Idén társastáncosok is a deszkákra léptek, a felcsúti érett és csinos hölgyek a polgári eleganciát hozták magukkal stílusos, 1930-as évekbeli ruhában.

Forrás: www.umvp.eu


2012.09.25.

Gyümölcsfesztivál Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely, Váli-völgy - A negyedik éve megtartott Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivál értékteremtő mozgalommá vált, a hagyományt ötvözik a fenntartható fejlődés elemeivel. Ez a vidékfejlesztő módszer nálunk is egyre erősebb.

szekely1

A kápolnásfalui Csillagösvény panzióban a tordasi Szendrői Júlia, ahomoródalmási Sándor Kálmán, a mányi Ugron Zoltán és a lövétei Lázár Lászlóbúcsúznak egymástól a Leader-közösségek nevében (Fotó: a szerző)

A Homoród-Rika-Küküllő térség Leader csoportja hívta meg a Fejér megyei Váli-völgy Völgyvidék Leader Közösségét Székelyföldre, az egyre népszerűbb gyümölcsfesztiválra. Csak egy kis földrajz: Udvarhelyszék Erdély szívében, Székelyföldön, ma már Hargita megyében található, az ősi öt székely szék egyike. Központja Székelyudvarhely város, ahol kilencven százalék fölötti a magyar lakosok aránya, az odalátogató anyaországiaknak ez a legszebb élmény. Utaznak a Dunántúlról például 800 kilométert, s ismét magyarlakta földre érkeznek! A nemzeti érzületen kívül az Európai Unió által támogatott vidékfejlesztési metódusok kölcsönös megismerése volt szó szerint a leggyümölcsözőbb célja a hétvégi fesztiválos látogatásnak.

szekely2

Fotó: a szerző

A Völgyvidék Leader Közösség egyik programja szolgáltatta az apropót a meghívásnak. Vértesacsán hét hektáron terveznek a helyi ősi gyümölcsfák visszaoltott növendékeiből ültetvényt kialakítani, s országszerte egyre népszerűbb a hajdani ellenálló fajták megmentése. Székelyudvarhelyen az első évben szintén az volt a feltétel, hogy a szabadon termő erdei gyümölcsökből készített lekvárokat, szörpöket állítsák ki, az asszonyok szedjék elő a falvanként is kicsit változó régi receptjeiket. Mára legalább ekkora hangsúlyt kapott a helyi termék megbecsülése, a kézműves élelmiszer rangja, s a gyűjtögető tevékenység méltányolása. A Homoród-Rika-Küküllő Leader térség elnöke, Dávid Lajos máréfalvi polgármester ennek szellemében mutatta be magyarországi elnöktársának, Ugron Zoltán mányi polgármesternek (akinek felmenői szintén Székelyföldön éltek) és a kis Leader-küldöttségnek a vidéki élet fenntartása érdekében tett erőfeszítéseiket. Nagy a munkanélküliség az aprófalvas, gyönyörű vidéken, bár a turizmus növekedőben van. Szendrői Júlia (Tordas), a Völgyvidék Közösség munkacsoport vezetője Sándor Kálmán (Homoródalmás) „kollégájával” áll kapcsolatban, mindketten a civil szerveződés összekovácsoló erejét hangsúlyozták.

szekely3

Fotó: a szerző

A fizikai távolság ma már nem akkora, mint akár húsz esztendeje. Interneten is tartják a kapcsolatot, s a határ átjárhatósága okán hamarabb utaznak egymáshoz egy-egy fontos és példaértékű esemény, rendezvény meglátogatására. A székely Leader közösség egyik büszkesége a norvég kormány és amerikai befektetők által támogatott Székelygyümölcs Egyesület, amelynek gyűjtő-feldolgozó-értékesítési tevékenysége példaértékű. Zetelakán és Farkaslakán feldolgozott termékeik jegyzettek, az egyesület munkahelyeket teremtett, s ami igazi különlegesség: csakis az erőkben-hegyekben termett gyümölcsöket használják fel! Áfonyát, erdei málnát, somot, kökényt, galagonyát, hegyi út menti szilvát, fanyar (pikáns) vackort.

A gyümölcsfesztivál mára igazi látványosság is a város szívében, amely három napon át rengeteg látogatót és vásárlót vonzott. Kénos, Firtosváralja, Kecset, Gyepes, Kobátfalva, Székelyderzs, Malomfalva, Székelymagyaros – a településnevek önmagukban olvasva is hangulatteremtőek, hát még a feldíszített sátrak! Ízléses, ínycsiklandó kínálat volt lekvárokból, szörpökből, gyümölcssajtokból. Az alkoholt tilalmazták, (néhol az asztal alól került elő egy kis palackocska, kóstolóba), a süteményeket szorgalmazták. A kézimunkákkal felékesített standokon viseletbe öltözött lányok, asszonyok kínálták a régi receptek szerint elkészített csemegéket, amelyek a mai egészségügyi követelményeknek is megfelelnek. S jó bornak is kell cégér: az újrahasznosított üvegeket fantáziadús címkékkel látták el, rajta a termőhely és a készítő háziasszony nevével, a csavaros tetőket pöttyös, kékfestő, virágos ruhaanyagokkal fedték le. A százéves stelázsik, öreg szekrények szívmelengető, látványos díszletként idézték meg a mesék hangulatát.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap, www.umvp.eu


2012.09.14.

Spanyolok forgattak hazai LEADER eredményekről

Húsz országba, köztük hazánkba látogatott egy spanyol forgatócsoport, amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap LEADER-tengelyéből támogatott fejlesztésekről, beruházásokról készít másfél órás filmet.

sp_vvk

A Spanyol Nemzeti Vidéki Hálózat megbízásából 2012 augusztusában kéttagú forgatócsoport érkezett hazánkba. A „80 nap alatt a LEADER körül” program célja, hogy Európa 20 országába ellátogatva egy másfél órás filmet készítsenek az egyes országokban megvalósult LEADER-fejlesztésekről. A vendégeket Rácz Judit, a Felső-Homokhátság LEADER Egyesület munkaszervezet-vezetője kalauzolta és kísérte végig hat magyarországi LEADER akciócsoport területén. A háromnapos program második napján jutottak el Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport (HACS) működési területére.

A spanyol újságírók a szlovák határt átlépve először a Balaton térségébe látogattak el: Sümegen a várat és egy lovasbemutatót, Balatonfűzfőn pedig a LEADER Kultúrközpontként is működő Balaton Csillagvizsgálót tekintették meg. A Völgy Vidék térségében a Vértes-Lovas Sport Egyesület Felcsút-Szúnyogpusztán rendezett ifjúsági hagyományőrző táborba látogattak el. A vendégeknek a táborban résztvevő fiatalok és gyermekek ősi magyar hucul lovas bemutatót tartottak. Az idei tábor fő témája a gyógynövények gyűjtése és felhasználása volt a népi gyógyászatban. A vendégek megtekinthették az összegyűjtött és szárítani kiakasztott gyógynövényeket, az elkészített főzeteket, megkóstolhatták a gyógyteákat. Emellett bepillanthattak a kisebbek kézműves foglalkozásaiba, gyöngyszövés és gyógynövénygyűjtő tasakok készítésébe.

A forgatócsoport ezután a felcsúti Puskás Akadémiát vette célba, ahol szakszerű vezetéssel tekinthették meg az intézményt.

További útjuk során a Felső-Homokhátság térségben lovas túra útvonalat, majd Kozárdon és Abaújban falusi szálláshelyeket tekintettek meg, végül Románia és Bulgária felé vették útjukat.

A látogatókra mély benyomást tett a magyar vendégszeretet, az értékes és hagyományőrző LEADER projektek elnyerték tetszésüket. Az elkészült film hamarosan megtekinthető lesz.

Forrás: www.umvp.eu


2012.09.05.

Siker az első Tündérvölgy Fesztivál

Első alkalommal rendezték meg a csabdi Tündérvölgy Fesztivált, amely a helyszín különleges akusztikájának köszönhetően ideális helyet biztosított a koncerteknek.

csabdi

Sikeres volt az első Tündérvölgy Fesztivál, mondta a főszervező, Veszelovszki Zsolt szerint. A rendezvényre gazdag programkínálattal, kirakodóvásárral és sok-sok muzsikával várták augusztus 24-26. között Csabdira. A Fejér megyei község sok önkéntes lakosa, elsősorban a Csabdi, Vasztély Jövőjéért Egyesület tagjai pedig kitettek magukért, hogy elégedett legyen a mintegy háromezer látogató és helybéli.

A fesztivál vendégeit gazdag zenei kínálattal várták: többek között a negyven esztendeje népszerű, Gryllus Dániellel színpadra lépő Kaláka együttes, másnap pedig Gryllus Vilmosék nyerték el a kicsik és nagyok szívét a község román kori templom romja mellé épített színpadon. Az Etnofaun zenekart jegyző Ágoston Béla és énekesnőjük, Horváti Kata izgalmas műfajjal kísérleteznek: magyar népdalokat adtak elő disszonáns és meghökkentő világzenei stílusban. Az első este a Besh o Drom együttes is fellépett a hagyományos magyar zenét balkáni és közel-keleti dallamvilággal ötvöző produkciójával. A koncertek a völgy különleges és természetes akusztikájának köszönhetően szinte mindenütt hallhatóak voltak.

A zene mellett azonban kézműves és helyi termékek vásárát, irodalmi és gyermekprogramokat tartottak, az aktív pihenés szerelmesei pedig akár túrázhattak is gyalog vagy kerékpárral.

Forrás: www.umvp.eu


2012.08.26.

Fesztivál után - Elcsöndesedett a Tündérvölgy

Csabdi – Elcsöndesedett Csabdi, bár egyáltalán nem volt zajos. Ám a három nap alatt különleges és színvonalas zenékkel töltötték meg a dombot és a völgyet a fiatal és idősebb muzsikusok. Bezsongták a nyártól búcsúzó falut és környékét.

tv1

Koncertek sora kínált igényes zenei élményt, fotó: a Szerző

Az első Tündérvölgy Fesztivál sikeres volt, mondta vasárnap este a főszervező Veszelovszki Zsolt. Csabdi bemutatkozott, a sok önkéntes helyi lakos, elsősorban a Csabdi, Vasztély Jövőjéért Egyesület tagjai kitettek magukért, hogy elégedett legyen a mintegy háromezer látogató és helybéli. A zenei kínálat nagyon magas színvonalára különösen büszke lehet a rendezvény! A negyven esztendeje népszerű Kaláka együttes Gryllus Dániellel, másnap Gryllus Vilmosék nyerték el a kicsik és nagyok szívét a templomrom mellé épített színpadon. Az Etnofaun zenekart jegyző Ágoston Béla és énekesnőjük, Horváti Kata izgalmas műfajjal kísérleteznek: magyar népdalok világzene stílusban, disszonánsan és meghökkentően, ám ismeretlen ismerősként ébresztettek régi érzéseket és új gondolatokat.

tv2

A gyerekek is sok elfoglaltságot találhattak, fotó: a Szerző

Az első este leereszkedő sötétjében a Besh o Drom zenekar (ami ugye Besodromnak ejtődik) ugyancsak vérpezsdítő muzsikája szállt magasba. Balkáni és közel-keleti tradicionális zene ötvözete a hagyományos magyar zenével – nos, ez csak jó lehet! Nem soroljuk el az összes fellépőt, hiszen elmúlt a három nap, bár a harmincéves, bicskei Oláh Szabolcs gitárművész és zeneszerző kvartettje, a csodaszép és tehetséges Hajdu Klára és muzsikusai  feltétlenül megérdemelnek még egy elragadtatott óh-t. A jellemzően sok gyermek- és bringaprogram pedig elismerést a legkisebbek és sportszerelmesek nevében.

A több helyszínen zajló fesztiválon Hajós András lubickolt közönségével a marháskodásban, még egy Csabdi-dalt is szerzettek közösen. Záró programként Esterházy Péter és Dés László jelenléte emelte a tetszési indexet és a nézettséget. Az árusok vasárnapra elszállingóztak, de ezzel manapság mindenütt szembe kell nézni. Hiába az igényes és szívet-szemet gyönyörködtető kézműves tárgyak, válság, hóvége és iskolakezdés előtt a középosztálybeli családoknak meg kell gondolniuk minden fillért…

A második napon még a helyszínen tartózkodó „állandó” rendőrök is meglepődtek viszont, amikor igen nagy erőkkel vonultak ki újabb rendőrök, az ÁNTSZ, a vám- és pénzügyőrség, az adóhatóság, a katasztrófavédelem és egyéb hatóságok ellenőreivel. A kábítószerkereső kutyák jelenlétét parányit zokon is vették, miután azonban mindent rendben találtak a szervek, a kutyusok meg semmiről sem tehettek, folytatták a gyerekek, családok, ifjak és idősebbek a fesztiválozást. A Tündérvölgy névhez illő vadregényben.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap


2012.08.15.

Tündérvölgy Családi, Gasztro- és Sportfesztivál

Változatos programokkal, ínycsiklandozó gasztronómiai élményekkel, gyalog- és kerékpártúrákkal várja a látogatókat a Tündérvölgy Fesztivál augusztus 24-26. között Csabdin, amely igazi családi rendezvény kíván lenni.

tundervolgy

Elsősorban a családosok számára kínál remek lehetőséget a kikapcsolódásra a Tündérvölgy Fesztivál, de minden látogatót szívesen látnak augusztus 24-26. között a mesés környezetű Csabdin tartott rendezvényen. Többek között koncertekkel (így a Besh o Drom, a Kaláka és Gryllus Vilmos fellépésével, valamint Dés László és Esterházy Péter rögtönzött közös műsorával), bábszínházzal, kézműves, zenés, játékos foglalkozásokkal és a mesék világával vár
mindenkit a Budapesttől mindössze 35 kilométerre található Fejér megyei község.

Az aktív pihenés hívei több túra közül is válogathatnak: gyalogosan egy 3 és egy 15 kilométeres, kerékpárral 12, 22 és 55 kilométeres túrán ismerkedhetnek a helyi értékekkel.

A gasztronómiai élményekre vágyók Katlan Tóni vezényletével a környék gasztronómiai érdekességeit kóstolhatják meg, Matild néni konyhájában pedig zakuszka, ordas-, házi eprerlekváros és házi sárgabarack-lekváros palacsinta, valamint káposztás csülkös gulyás várja a betérőket. A fesztivál ételkínálatában azonban a vaddisznó pörkölt, répás és krumplis rétes, túrófánk, sziszege és csabdi lakodalmas sütemények is megtalálhatóak.

Bővebb információk a fesztivál honlapján találhatóak: http://tundervolgy.hu.

Forrás: www.umvp.eu


2012.08.14.

Helyben a helyiek tudják, mi kell

Vál-völgye – A pályázók 250 ezer és 35 millió forint közötti összegből gazdálkodhatnak – összesen 267 millió forintnyi támogatást nyertek a Völgyvidék Leader Közösség 17 településén vidékfejlesztési célokra. A helyiek bevonásával igyekszik erősíteni közösségeiket, jobbítani életüket és fejleszteni a vidéket az Európai Unió LEADER kezdeményezése, amely a Váli-völgyben is számos eredményt tud felmutatni.

Iskolai osztályok tanulmányi kirándulása, alkotóház, rendezvény helyszín kialakítása, helyi termék előállítása, kézműves eszközök, képzések, református hittantábor, gyógynövénygyűjtés – sorolja Szendrői Júlia, a Völgyvidék Közösség irodavezetője, mi mindenre fordítják a nyertesek a támogatást. Mind utófinanszírozású, teszi hozzá, tehát a megvalósulás után kapják meg az összeget a pályázók, szigorú elszámolást és ellenőrzést követően. A Völgyvidék Közösséget a Váli-völgy és néhány szomszédos település önkormányzatai, kis- és közepes vállalkozói, kézművesei, élelmiszer előállítói és egyénei alkotják, a vidékfejlesztés érdekében folytatják tevékenységüket.

Az európai uniós Leader rendszer neve ismerősen cseng már nálunk is, noha a magyar fülnek meglehetősen kacifántosan hangzik a francia kifejezés, amelynek kezdőbetűi adják a mozaikszót: Liason Entre Actions pour de Developement de’ l Economie Rurale. Lényegében a vidék gazdaságfejlesztési tevékenységét, intézkedéseinek összekapcsolását jelenti, s az egyre urbanizálódó országok vidékmegőrző erőfeszítéseit fogja össze.

A Völgyvidék Közösséghez 105 benyújtott pályázatból 67 nyert, s bár ezek tíz téma- és tevékenységi körbe foglalhatók, nagyon szerteágazó és egyedi az összetétel. Minden belefér, ami vidék, mondja az irodavezető nem kis büszkeséggel, mert országosan is jó eredményeket tud felmutatni ez a közösség. Európában 2300 helyi akciócsoport működik (ilyen a Völgyvidék is), Magyarországon 94, amelyekből öt Fejér megyei központú, közülük az egyik átnyúlik Komárom-Esztergom megyébe.

ovodas

Fotó: a szerző

Európa 500 millió lakosának több mint fele vidéken él, azaz 10 ezer főnél kisebb lélekszámú településen, ám a kontinens összterületének 90 százalékán! A városok viharos sebességgel nőnek a falvak rovására, számos veszélyt előrevetítve, erről hallhatunk eleget. Ám hogy mi tartsa meg ezt a falusi népességet, főként a tanultakat, képzetteket, aktívakat, fiatalokat, az korunk dilemmája. A Leader-programok a sok-sok kérdésre kísérelnek meg válaszokat kínálni, erről Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumban nemzetközi konferenciát szerveztek nemrégiben.

Minden résztvevő megegyezett abban, hogy a helyiek tudják legjobban, mi kell leginkább helyben! Mire van szükség, mit célszerű fejleszteni, újjáéleszteni, meghonosítani. A helyi közösségek erősítése, gazdasági hátrányaik leküzdése, kulturális marginalizálódásuk megakadályozása az elsődleges, s annak a téves felfogásnak az eloszlatása is, hogy a falu és a város közti különbség tűnjék el. A szegénység, a munkanélküliség, a kirekesztés csökkentése mindenütt az első szempont, ezt pedig az állam önmagában képtelen megoldani. A helyi közösségek nélkül a sok pénz átcsoportosítása sem megoldás, de a válság megmutatta: nincs sok pénz, még gazdag országokban sem. A helyi tudás, akarat, a társadalmi tőke képes aktivizálni azt a pénzt, ami jut a vidékfejlesztésre. Egyes helyeken már csekély összeg is óriási segítség, mert mozgósítja a helyben szunnyadó energiákat. A helyi élelmiszer- és kézműves termékek favorizálása, a mikrovállalkozások támogatása, a vidéki értékek megőrzése külsőségekben is – ez a Leader fő törekvése. A Völgyvidék Közösség büdzséjéből a nyáron például 14 tábor támogatására fordít pénzt. Az egyikben táncolnak, a másikban kézműveskednek, a harmadikban gyógynövényeket gyűjtenek, de tartanak vidékakadémiát, s koncerteket a megszépült magtár-hangistállóban. S épülnek a közösségi kemencék, amilyenek még ötven-hatvan éve is majd minden falusi háztartásban megvoltak. De lebontották őket. S vannak dolgok, amelyeket érdemes újjáépíteni.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap, www.umvp.eu


2012.08.01.

Bicskei néptáncosok léptek fel Tusnádfürdőn

Erdélyi testvértelepülésén, Tusnádfürdőn mutatkozott be Bicske csángó táncokkal fellépő együttese. A Tusnádfürdői Napokon tíz pár vett részt, akik moldvai és széki darabokat adtak elő.

neptanc

Tusnádfürdőn, a testvérváros főterén járták szép viseletben a moldvai csángók táncát a bicskeiek. A tavaly alkalmi csoportként alakult civilek egyre komolyabban veszik a néptáncot.

Tessely Zoltán, a Fejér megyei település polgármestere néptánctanár is, innen eredt az ötlet még tavaly, hogy az erdélyi és a német testvértelepülésekre a küldöttség vigyen meglepetést. Jó gondolatnak bizonyult, hogy a képviselőtestület tagjaiból, intézményvezetőkből, tanárokból verbuváljanak csapatot. A vállalkozó kedvűek azonnal ráálltak, tánctanárért sem kellett messze menni, hiszen a polgármester évekig oktatta a magyar és erdélyi folklór legszebb lépéseit gyermekeknek. Most felnőtteknek szólt a muzsika, s Tessely Zoltán maga is viseletet öltött.

Az alkalmi csapatból néhányan ugyan lemorzsolódtak az eltelt hónapok alatt, ám mások kedvet kaptak a részvételhez, így többen jelentkeztek, hogy bekapcsolódnának. Negyven éven felüliek is fáradhatatlanul próbálnak szabadidejükben. A Tusnádfürdői Napokon tíz pár vett részt a polgármester vezetésével, a szép ruhákat a martonvásári Százszorszép Táncegyüttestől és a budapesti Bartók Táncegyüttestől kölcsönözték. Tusnádon erdélyi – moldvai és széki – darabokkal kedveskedtek az ottaniaknak.

Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere tavaly augusztus 20-án Bicskén járt, ahol látta a csapatot és nagyon tetszett neki a lelkes civil táncos csoport. A 800 kilométernyire fekvő nevezetes helyre támogatók segítségével jutott el a küldöttség, az úttal együtt három napot töltöttek Erdélyben.

Forrás: www.umvp.eu


2012.06.25.

Biztonságosabbá vált Ercsi partfala

Régi problémán segített Ercsi partfalának megerősítése: az 1930-as évek óta erodálódó szakasz egyre nagyobb veszélyt jelentett, de most egy több mint 340 millió forintos beruházással 140 méteren állították meg a csúszást.

ercsi

Fotó: Pati-Nagy Bence

Ercsi omlás- és csúszásveszélyes partfalszakaszának megerősítésére még 2009-ben nyújtott be pályázatot a Fejér megyei település önkormányzata, a munkálatokat pedig végül júniusban fejezték be.

A beruházás már igencsak időszerű volt: amint azt Szabó Tamás polgármester elmondta, hogy dokumentáltan 1938-ban volt az első partfalomlás. A nyolcvanas években is voltak csúszások, majd 1996-ban volt komolyabb talajmozgás, azután 1999-ben egy még nagyobb. Azt követően a vis maior keretből, saját forrásból mintegy 500 millió forintot fordítottak a part megerősítésére.

Most 344 millió forintból, zömmel pályázati támogatásból 140 méteren folytatták a part állékonyságának javítását. Kővel megrakott acélkasokat tettek a meder szélére, a felső réteget 16 darab 60 centiméter átmérőjű, 16 méter hosszú cölöppel rögzítették a szilárdabb talajhoz, a talajvíz elvezetésére pedig csápos kutakat építettek ki. A fenti utakat úgy alakították ki, hogy azok egyben a csapadékvíz elvezetését is megoldják.

Az ünnepségen jelenlévő Dorkota Lajos kormánymegbízott hangsúlyozta, hogy dunaújvárosiként tudja, milyen gondot okozhat a partomlás. Hangsúlyozta, hogy minden parterősítést célzó törekvést támogatnak, hiszen emberi sorsokról, vagyonokról van szó. A helyszínen három fát ültettek el, amiben részt vett Dorkota Lajos, Szabó Tamás, a kivitelezés irányítói, valamint Tessely Zoltán és Horváth András országgyűlési képviselők. A Duna partjáig egy söröshordót is elgurítottak, ahol csapra ütötték.

Forrás: www.hvg.hu, Fejér Megyei Hírlap, www.umvp.eu


2012.05.16.

Teltházas előadás, ezer túrógombóccal

 

Szerelmes dalok a hangistállóban

Nagyegyháza - Az Óbarokhoz tartozó kistelepülésen igényes daloskoncertet adtak a hirtelen hidegre forduló májusi szombaton. A szervező Ribli Ilona csellóművész, családja és barátai révén kultikus hellyé lett a Hangistálló.

Az egykori magtár-raktár-istálló lassan kívül-belül megszépül, bár az első meszelés után már rangos rendezvényeknek, koncerteknek, kiállításoknak adott otthont. Lapunk többször írt a Ribli Ilona-Kolozsvári Mihály házaspárról, s az épület tulajdonosáról, Hegedűs Imréről, akik kitartóan és töretlen lelkesedéssel teljesítik a maguk által vállalt közösségi és kultúrmissziót. Mert szerintük a művészet és a kultúra bárhol elérheti célját, azaz örömet, élményt, katarzist okozhat egy falusi, vagy majdnem tanyasi egykori istállóban is.

Idén II. Kórustalálkozójukat tartották, ahol Fejér, Pest és Komárom-Esztergom megyéből érkeztek népdal és komolyzenei kórusok, hogy teltház előtt örvendeztessék meg hallgatóságukat. Nagyon várták az esemény fővédnökségét elvállaló Kodály Zoltánné Péczely Saroltát, aki személyében fogalom a népdalkincs őrzésében, életben tartásában.
A sugárzóan fiatal nő 19 évesen ment feleségül a hetven éve felé közeledő zseniális zeneszerző, népdalgyűjtő Kodály Zoltánhoz, hogy egész életében annak nyomdokain haladjon, férje távoztával folytassa küldetését.Sajnos, az idős művésznő (maga is zenei képzettségű, s a magyar népdalok avatott nagykövete világszerte) édesanyját nem hagyta magára betegségében, s csupán üdvözletét küldte el a nagyegyházi kóristáknak.

bia_gyermekkorus

A biatorbágyi népi énekes műhely gyermekdalosai gyönyörű viselete hozzátett énekes produkciójukhoz (Fotó: a szerző)

A május a szerelem hónapja, tartják, s a népdalkórusok sok-sok szerelmes népdallal hódoltak a május, a szív előtt. A hallgatóság pedig meglepetve tapasztalhatta, amit tán elfelejtett, hogy a népdalok milyen tisztán szólnak a szerelemről! Egyszerű, mégis méltóságteljes a népdalok nyelvi, szókincsbeli jelrendszere, nem dagályosak és csöpögősek soha, mégis óriási mélységeket képesek kifejezni a klasszikus négysoros versszakokban. "Fáj a szívem, nem tagadom, de kiért fáj, nem mondhatom, csak magamban eltitkolom, azzal magam elhervasztom." A vidám leány- és legénycsúfolók, tréfás énekek sem maradtak ki. "Menyecskének konty való, vénembernek csutora, vénasszonynak sodrófa" - hangzott a figurás ének.

A biatorbágyi népi énekes műhely gyermekdalosai különösen igényes, régi stílusú, s többnyire erdélyi dalaikkal akkor is elvarázsolták volna a közönséget, ha nem oly szép viseletben jelennek meg. A széki ruhák szépsége hozzáadott a művészi teljesítményhez. Az etyeki Signum kórus Magdó Ildikó vezényletével  különös mélységeket mutatott. A kiforrott előadás klasszikus kórusműveket tolmácsolt, benne a közelgő Pünkösd kapcsán fohászokat, imádságokat, az ószláv nyelvű  pravoszláv Miatyánk szinte templommá változtatta a hófehérre meszelt Hangistállót.

A nagyegyháziak Ribli Ilona vezetésével mostanában alakítottak dalárdát, ezzel is bizonyítván: nincsen eléggé kis hely ahhoz, ha valaki közösséget akar kovácsolni. Míg bent a Hangistállóban a koncert varázsolta el a hallgatóságot, addig Hegedűs Imre ezer túrógombócot (nem jelképes, hanem valóságos szám) hengergetett künn, ifjú segítőivel! A zenei élmény után a kulináris élvezeteké volt a terep, közvetlenül a közösségi kemence mellett.

A hajdani magtár-istálló épületéhez másodszor nyert a közhasznú kft. Leader-pályázaton pénzt, már kívülről is bevakolták, lefestették. A Völgyvidék Közösséghez tartozó falvakból helyi termékeket és élelmiszereket előállító kézművesek is eljöttek a koncertre, ékszereket, házisajtot, fazekas és egyedi textiltárgyakat alkotók hozták el portékáikat. A Völgyvidék Közösség együttműködése révén igyekeznek összekapcsolni a művészeti és lelki élményeket a tárgyalkotó kultúra jellegzetességeinek bemutatásával is.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap


2012.04.02.

A helyi terméké a jövő

A helyi piacok erősítésének lehetőségeit tekintették át annak a konferenciának a résztvevői, akik a Völgy Vidék Közösség meghívására Alcsútdobozra érkeztek március 28-án. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár beszélt a Darányi Ignác Tervben nyíló lehetőségekről és az új szabályozásról.

VVK_sajt

A vidék megújítására minden feltétel adott. Benne van a kormányprogramban, a Darányi Ignác Tervben, valamint vannak képzett vidékfejlesztőink és tettre kész polgármestereink – mondta Oláh Gyárfás, Alcsútdoboz polgármestere köszöntőjében.
A termőföld kincs – emelte ki előadásában V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Mint mondta: el kell kerülni Szlovákia példáját, ahol a legjobb termőföldeket napelemekkel telepítették be. Az államtitkár kifejtette: arra is törekedni kell, hogy ne használjon évről évre több földet az egyre fogyó népesség. „Az agrárium maga a természet karbantartója. Fontos, hogy egészséges és jó minőségű élelmiszert állítson elő, de a másik feladata az előbbivel egyenrangú. A termelés révén lehetséges a természet fönntartása, annak továbbadása gyermekeink, unokáink számára, valamint a vidéki közösségek fennmaradása az ország egész területén.”
Szabadkai Andrea, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének tagja a helyi termékek piacra juttatásának megváltozott jogszabályi feltételeiről tájékoztatta a megjelenteket. A mennyiségi határok nőttek – mondta – így például tejből napi 200 liter értékesíthető és e felett még 40 kg tejtermék előállítását és értékesítését engedélyezi a szabályozás. A húsfeldolgozás terén is több termék esetében nyitott a szabályozás. A kistermelő nyers húst értékesíthet a kiskereskedelemben vagy a vendéglátóiparban, de piacon és rendezvényeken nem. A falusi vendégasztal szolgáltatásba pedig bekerültek a méhészeti termékek.
Konrád Istvánné „a jogszabályokkal tarkított kusza világban” egyszerűbben fogalmazott: a parlagon maradt, gazos földeket fel kell szántani, be kell vetni, hiszen ezeken a területeken megtermelhető a közétkeztetésre és a rászoruló családok számára a burgonya. A Magyar Piac Szövetkezet elnöke kiemelte Komlóska, Lengyeltóti, Martonvásár és a budapesti Liget tér példáját, ahol jól működik a helyi piac program és ezeket a jó gyakorlatokat országszerte követni kell.
A martonvásári piac újjáéledéséről és életéről tartott előadást Tóth Andrásné. A Martonvásári Nyár Kulturális Egyesület elnöke elmondta, hogy sok külföldi példát végignéztek a piacnyitás előtt. Ezekből építették fel azokat a kereteket, amelyek között ma is virágzó piaccal rendelkezik a település. A téli hónapokban is nagy érdeklődés mutatkozott a piacolás terén Martonvásáron, amely a kézművesek bevonásával volt lehetséges.
A szervezők jövőbeli terveikről beszéltek a megjelenteknek Alcsútdobozon. A Völgy Vidék Védjegy Programot Szendrői Júlia és Molnár Balázs mutatták be. Az európai védjegy nemcsak a helyi termelők európai megjelenését biztosíthatja, hanem a minőség kiemelésével a vidék felemelkedésének záloga lehet – jelentették ki az előadók.

Az előadásokat követően ízletes helyi termékek kóstolására volt lehetőség, majd a program fórummal zárult. Az előadók többek között helyi piacokhoz kapcsolódó módszertani segédlet elkészítésére, egyes termékek (pl. bor, lekvár) értékesítési lehetőségeire és a közétkeztetésre vonatkozó kérdéseket és javaslatokat kaptak.

Forrás: www.umvp.eu


2012.03.28.

Lendületet adott a kistermelői rendelet a helyi piacoknak

vvv_konf_0328

A kistermelői rendeletnek köszönhetően egyre több helyen nyílnak helyi piacok, így jó minőségű, megbízható eredetű, változatos élelmiszerek kerülhetnek a fogyasztókhoz - jelentette ki V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a „Helyi termék, helyi piac a Völgyvidéken" című konferencián, Alcsútdobozon.

A kistermelői rendelet legfontosabb módosítása, hogy az állati alaptermékek (tej, tojás, nyers hús, stb.) és a feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász, stb.) az előállítás szerinti megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül értékesíthetők - emlékeztetett az államtitkár. Fontos változást hozott a közbeszerzési törvény módosítása is: kikerült a közbeszerzés hatálya alól a hús és a zöldség-gyümölcs, így a kistermelők közvetlenül értékesíthetik termékeiket a közétkeztetésben.

A termelői piac fogalmát a kereskedelmi törvényben rögzítette az Országgyűlés. A jogszabályváltozásnak köszönhetően ez év elejétől a helyi termelői piac üzemeltetéséhez elég bejelentést tenni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) is támogatta Font Sándor képviselő kezdeményezését, hogy könnyebben lehessen helyi termelői piacokat nyitni és egyszerűbb legyen a működési szabályzatuk, mert az előző jogszabály indokolatlan terheket rakott a piacok szervezőire. A tárca a továbbiakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy a helyi termelők portékái a lehető legrövidebb úton jussanak el a vásárlókhoz. Hamarosan beadhatják pályázataikat a kistermelők az élelmiszeripari termékek értéknövelésére (élelmiszer-feldolgozásra, például vágópont létesítésére), és az év második felében megjelennek az új piacok nyitását segítő pályázatok is - mondta V. Németh Zsolt.

Az államtitkár kitért a LEADER Helyi Akciócsoportokra (HACS) is, amelyeknek szerepe 2014-től nőni fog. A LEADER-csoportok gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldásában vesznek részt: maguk dönthetnek arról, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani, és több uniós pályázat értékelésében is részt vesznek.

A konferenciát a 17 települést összefogó Völgy Vidék LEADER Közösség rendezte, amelynek legfontosabb célja a helyi termékek fejlesztése, értékesítési lehetőségeinek növelése, ezáltal a helyi lakosság munkához és jövedelemhez juttatása.

Forrás: VM Sajtóiroda


2012.03.28.

Alcsúton járt a vidékfejlesztési államtitkár, hétköznapi problémákról is szó esett

Alcsútdobozon a helyi önkormányzat és a Völgy Vidék Leader Közösség szervezett fórumot szerdán a helyi piacok újraélesztéséről, ahol fontos részletkérdésekre is válaszolt a V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár.

A Vál-völgyében több helyütt újra helyi piacokat szerveznek az önkormányzatok, amelyeket a vidékfejlesztési tárca is országszerte szorgalmaz. A jogszabályi háttér módosításával a sokak szerint túl szigorú követelményeken enyhítenek, s arra biztatják a vidéken, leginkább a falun élőket, hogy idejük és erejük birtokában részben térjenek vissza az önellátáshoz. A Helyi termék, helyi piac a Völgyvidéken címmel tartott tanácskozáson részt vettek az Alcsútdoboz környéki polgármesterek, vidékfejlesztők, vállalkozók, s rögtönzött helyitermék-bemutatóval, kézműves élelmiszerek kóstolójával, az iskolások néptánc bemutatójával színesítették az eseményt.

V. Németh Zsolt államtitkár a termőföld védelmét, az önkéntes szövetkezés időszerűségét emelte ki (Fotó: a szerző)

V. Németh Zsolt államtitkár a termőföld védelmét, az önkéntes szövetkezés időszerűségét emelte ki (Fotó: a szerző)


 Az államtitkár Oláh Gyárfás alcsútdobozi polgármester, Ugron Zoltán mányi polgármester, a Völgyvidék közösség elnöke, s Szendrői Júlia irodavezető konkrét kérdéseire is válaszolt, amelyek az elmúlt hónapok során kristályosodtak ki a helyi piacok szervezőiben. Törvények, rendeletek, pénzügyek kerültek terítékre a kistermelők, őstermelők által előállított kézműves élelmiszerek és egyéb egyedi termékek árusítása kapcsán. V. Németh Zsolt hangsúlyozta: az élelmiszerek 40 kilométeren belüli szabad értékesítésének és a falusi vendégasztalra vonatkozó rendeletek enyhítésével, a közbeszerzési törvény módosításával, valamint a saját célra főzött pálinka jövedéki adójának eltörlésével a tárca sokat tett a helyi piacok életre keltéséért, a kistermelők jövedelemhez jutásáért. Szabadkai Andrea, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségi tagja kifejezetten praktikus információkkal szolgált a hétköznapi problémák terén. Az ellenőrző hatóságok a kötelességüket teszik, ha a helyi piacokon vizsgálódnak, a büntetéseket azonban meg lehet előzni a tájékozottsággal, a fontos részletek betartásával, mondta. Az előadók a pályázatokra hívták fel a figyelmet, amelyek nemzeti és uniós pénzekkel segítik a komplex vidékfejlesztést.

 Konrád Istvánné, a Magyar Piac Szövetkezet elnöke beszámolt a Vidékfejlesztési Minisztérium által is támogatott vetőmagosztó-programról. A Borsod és Somogy megyében indított projekt a nehéz helyzetű falusi lakosságot kívánja segíteni, „terelni" a tradicionális öngondoskodás felé, egyben az egészséges helyi termék fogyasztására biztatni a háztáji gazdálkodást elhagyó lakosságot.
 A szervező Völgy Vidék Leader Közösség nem titkolt célja volt az is V. Németh Zsolt államtitkár meghívásával, hogy a konferencia megadott témáján kívül a Leader jövőbeni sorsa felől érdeklődjenek a politikustól. Messzebbről is érkeztek Leader csoportvezetők, hogy személyesen tájékozódjanak az európai uniós mintára kialakított honi vidékfejlesztési hálózat kormányzati megítéléséről.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap


2012.03.28.

V. Németh Zsolt: a LEADER-közösségek szerepe nőni fog

Az államtitkár szerint a minisztérium 2010 óta igyekezett megerősíteni a helyi termelőket, fellendíteni a helyi piacokat. A Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára Alcsútdobozon, a Völgy Vidék Közösség helyi termék konferenciáján azt mondta: 2014-2020 között lehetővé válik majd, hogy agrár- és vidékfejlesztési források mellett más strukturális alapok felosztását is „Leader-szerűen" végezzék a helyi akciócsoportok. Kiemelte: a helyi közösségek határozták meg a helyi vidékfejlesztési stratégiákat és ők döntöttek arról, milyen célterületekre lehessen pályázni. „Ez az önállóságuk továbbra is megmarad" - tette hozzá.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a minisztérium 2010 óta igyekezett a helyi termelőket megerősíteni, a helyi piacokat fellendíteni. Példaként említette a kistermelőkről alkotott minisztériumi rendeletet, a falusi vendégasztalra vonatkozó rendelkezést, a közétkeztetés kiemelését a közbeszerzési törvény hatálya alól, valamint a házi pálinkafőzést lehetővé tévő rendelkezést és a bérfőzés jövedéki adójának eltörlését.

V. Németh Zsolt az MTI érdeklődésére elmondta, a jogi környezet megváltoztatása mellett pályázatokkal is segíteni kívánják a helyi termelőket. A falumegújítás keretében helyi piacok létesítésére lehet pályázatot benyújtani. Az államtitkár azt mondta, szeretnénk, ha "a szökőkutas faluszépítések helyett gazdaságfejlesztést ösztönző piacfejlesztések lennének a kistelepüléseken".

Elmondta: a tavasz folyamán nyílik meg az élelmiszer-ipari termékek értéknövelését segítő pályázat, amellyel kisebb tej- és húsfeldolgozó üzemek, mobil vágópontok létrehozását kívánják támogatni. Április végétől lehet pályázatot benyújtani a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatnál helyi termékkonferenciák szervezésére, filmek, népszerűsítő kiadványok készítésére.

Az elnyerhető 2-3 millió forintos támogatások előfeltétele, hogy a pályázni szándékozók regisztráljanak az MNVH-nál.

Forrás: MTI


2012.03.08.

Tanúsító márkavédjeggyel kínálják helyi és kézműves termékeiket

Spanyol példák, vidékfejlesztésre

Vál, Úbeda - A Völgyvidék Közösséget is meghívták a télen is napfényes Andalúziába, egy kis „vidéknézőbe”. Spanyolország hasonló cipőben jár, mint a magyarok, küszködik a válsággal, keresi a kiutat. Az egyik kitörési pont ott is a vidékfejlesztés.

A Vál-völgy tizenhét települése által alkotott Völgyvidék Leader munkaközösség más Leader-csoportok és közhasznú egyesületek tagjaival a spanyolországi Andalúziába látogatott, hogy az ottani vidékfejlesztés gyakorlati tapasztalataival ismerkedjenek meg. Spanyolország is a gazdasági válság terheit nyögi, bár a turizmus ott nagyobb bevétellel képes gyarapítani a gyengélkedő költségvetést. A Madridtól 350 kilométerre fekvő Úbeda és környéke volt a célállomás, ahol mára az országszerte ismert Calidad Rural (vidéki minőség) védjegy bevezetéséről és hozadékairól tájékoztatta a magyarokat a vendéglátó Asodeco Leader Egyesület.

sp

A képen Horváth Judit tabajdi mezőgazdasági vállalkozó, Molnár Balázs projektmenedzser és Szendrői Júlia irodavezető Andalúziában (Fotó: a szerző)

- Az igazi vidéki Spanyolországgal találkoztunk, ahol száz és száz kilométereken át olajfa ültetvények uralják a tájat, s családi gazdaságok élnek meg a termesztésből, feldolgozásból, értékesítésből - mondta el Szendrői Júlia, a Völgyvidék munkacsoport irodavezetője. Horváth Judit vállalkozó, környezetvédelmi szakmérnök és Molnár Balázs projektvezető tartottak vele a tanulmányútra, s persze jellegzetes helyi élelmiszereket vittek magukkal: pálinkát, vöröshagymát, savanyú káposztát, fokhagymát, szalámit, valamint a Váli-völgy néhány alkotójának kézműves termékeit.

- A 35 ezer lakosú andalúziai Úbeda a világörökség része. Keresztény, muszlim és zsidó elődök hagyták kezük nyomát az ősi városon, amelynek szélén hatalmas ipartelep található. A ritkán lakott Condado de Jaén tartományban januárban szüretelik az olívabogyót, amelyből sokmilliónyi liter kerül a spanyolok és a külföldiek asztalára - írja le röviden Szendrői Júlia a helyszínt. 

Az Európai Unió előtt fekszik a magyartermék-rendelet notifikációra várva (bejelentés, egyeztetés), s a Parlament tárgyalja a hungarikumokról szóló törvénytervezetet. E két jogszabály nagy hangsúlyt helyez a hazai termékek jelölésére, védelmére. Úbedában és környékén már 1995-től elkezdte az Asodeco Leader Egyesület a Calidad Rural területi védjegyet alkalmazni, 15 millió euró eu-s támogatást osztottak szét, pályázat útján. A márkajegy-programba belépőknek segítenek a pályázatírásban, az értékesítésben, beszerzésben, feldolgozásban, de ha nem teljesítik a minőségi elvárásokat, kitessékelik őket a csoportból. A márkajelzés tanúsító védjegy is egyben!

Az olívaolaj a fő árucikk, de feldolgozott húst, kolbászt, hurkát, pástétomot is kínálnak, s helyi ínyencségeket: sajtot, tengeri csemegékből konzerveket. Santisteban del Puertó (Santisteban a vértanú Szent István, róla kapta nevét a mi István királyunk) faüzemében a kiszáradt olajfa törzsekből faragnak helyi alkotók gyönyörű kézműves tárgyakat: bútorokat, dobozokat, sonkatartót, asztali díszeket. A helyben lakó festők képeit is besorolta termékei közé a vidékfejlesztő csoport, Castellar városában az ő munkáik borítják a polgármesteri hivatal falait. Arquillos településen eu-s pályázati pénzből építették meg a Pablo de olivade látogatóközpontot, ahol a spanyol múlt és a városka történelme elevenedik meg. A magyarok egy különleges farmon is jártak Santisteban de Puertóban, a Vilches nevű farm hölgy (!) tulajdonosa bikaviadalokhoz tenyészt „bátor bikákat”. Az állatvédők rosszallása ellenére a szabadon legelésző 400 bikából évente 30-50-et is elad, ez a tradíció része.

A Völgyvidék munkacsoport a spanyolok útját követi gyakorlatában, szellemiségében, miként sokan Európában. Hátrább tartanak, mint az andalúz vidékfejlesztők, de leszűrhették, hogy a magyar vidéknek is ez kínálkozik egyik  megoldásként, ha nem akarja elveszíteni lakosságát, fenntarthatóságát, reményeit.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap


2012.02.27.

Mintaintézménnyé vált Ercsi óvodája

A Fejér megyei Ercsi óvodájában különleges, romákat és nem romákat integrálva nevelő módszert dolgoztak ki az óvodapedagógusok. A program annyira sikeres, hogy más óvodákból is érkeznek tanulmányozni azt.

ercsiovi

Annyira sikeres módszerrel nevelnek integrálva roma és nem roma származású gyerekeket az Ercsiben található Napfény óvodában, hogy az az ország más részén is feltűnést keltett. A közelmúltban például Szigethalomról érkezett 25 óvodapedagógus, hogy tanulmányozzák a különleges módszert. A vendégek foglalkozásokon vettek részt, és tájékoztatókat hallgattak meg, amelyek révén megismerhették a Bosnyák Istvánné óvodavezető és kollégája, Lakatos Gyöngyi által kidolgozott programot.

Az 220 férőhelyes óvoda meglátogatott telephelyét a város 2009-ben újíttatta fel európai és állami forrásokból. A megújult külső-belsőhöz színvonalas nevelő munka is társult, így ma az óvoda az integrált nevelés mintaintézménye, amely azóta megkapta az Agrár- és Vidékfejlesztési projekt elismerő címet is.

Forrás: www.umvp.eu


2012.01.03.

Új év, új arculat

Vál - A Völgy Vidék Közösség megvalósította az Együttműködés révén megvalósuló egységes arculat kialakítása és bevezetése célterületre 2009 végén benyújtott Leader-pályázatát a Völgy Vidék arculat és védjegyrendszer kialakítása címmel.

Ennek eredményeként elkészültek a Völgy Vidék Közösség új arculatát meghatározó elemek, valamint a helyi termékekhez kapcsolódó védjegy arculati elemei. Felállt a Helyi Termék Hálózat, elkészült a helyi termékeket tanúsító védjegy szabályzata, a minőségügyi és terméktanúsítási kézikönyvek. Az új arculat bevezetése folyamatosan zajlik, híreikben, kiadványaikon, eszközeiken, szóróanyagaikon 2012. januártól kezdődően kizárólagosan ezeket alkalmazzák.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap


Rólunk írták 2011