Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa

Rólunk írták 2011

 

2011.12.28.

A magyar Leader-csoport északon járt, faluhelyi kalandozáson

Észtországi vidékfejlesztők

Vál-völgye - Észtországban tettek viszontlátogatást a Völgyvidék Közösség Leader csoport vezetői, ahol vidéki kuriózumokban volt részük.


A baltikumi állam húsz éve nyerte vissza önállóságát a Szovjetunióhoz való kényszerű tartozás után, s gőzerővel folyik az országban a hagyományok felélesztése. Az észt nyelv nagy becsben áll, s az európai uniós vidékfejlesztési támogatásokat is igyekeznek hatékonyan kihasználni. Nyáron az egyik ilyen vidékfejlesztő Leader csoport hazánkban járt, a váli központú Völgyvidék Közösség vendégeként, s most visszahívták a magyar vezetőséget, bemutatni az ő falusi  kincseiket. 

VVK_eszt

Bordás Emese, Molnár Balázs és Szendrői Júlia az észt faházban (Fotó: Leader)


- Különleges helyszín volt Kelet-Harju (megye) térségében a Tammiku műhely, ahol egy ódon udvarház romjain építettek korszerű kézművesházat. A régi falak maradtak kívül, mintegy körbeölelve az új és korszerű épületet - meséli Szendrői Júlia Leader-irodavezető. - Az ötfős Sinule család bútorkészítő manufaktúrája a skandináv piacra gyártja kézműves darabjait. Az Aegviidu kalandpark anyukák és civilek kezdeményezésére épült. Raasiku, a 4700 lelkes területi önkormányzat tíz faluból s majorokból áll, Tallintól tizenöt kilométernyire, s helyi termékeket adnak-vesznek az itteni hálózat tagjai. Nem távolról, hanem egymástól! - hangsúlyozza Szendrői Júlia a Leader-szemlélet lényegét.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap


2011.11.08.

Megújult egy régi emlék Etyeken

A LEADER program csaknem hatmillió forinttal támogatta egy több mint százéves, hagyományos sváb présház felújítását Etyeken. Az épület ritka példánya annak a több száz épületegyüttesnek, amely 1945 előtt díszítette a települést.

etyek

Csaknem százéves sváb présházat újítottak fel a Fejér megyei Etyeken LEADER támogatásból. Egy boltíves pince is tartozik az úgynevezett sukkos házhoz, amely szinte egyedüli példánya annak a több száz épületegyüttesnek, amely a II. világháború előtt jellemző volt Etyekre. A csaknem hatmillió forintos támogatás a beruházás hatvan százalékát fedezte.

„A projekt során teljesen felújítottuk a présházat” – mondta a tulajdonos, Fetzer Csaba, aki hozzátette: „kialakítottunk egy megfelelő konyhát a falusi vendégasztal céljára, lebontottuk a palatetőszerkezetet, és nagyobb méretű cseréptetőt helyeztünk rá, valamint hőszigeteltünk és fűtési rendszert kis kialakítottunk.”

Fűtötté vált a borkóstoló helyisége, a mellékhelyiségek, a személyzeti öltözők, a pihenőszoba és a fürdőszoba is. Lefedték továbbá a présház udvarán lévő tűzrakó helyet, így rossz idő esetén is használható. Mivel ez az épület több mint százéves, megtartották régies jellegét és lehetővé tették a turisták számára, hogy ingyenesen megtekintsék kiállítórészeit. A hagyományos sváb présház kézzel faragott mészkövekből épült. Hetven évvel ezelőtt még több száz hasonló épülettel büszkélkedett Etyek.

Forrás: www.ump.eu


2011.11.03.

Intelligens iskola Ráckerezstúron

Csaknem hét és félmillió forintért vásárolhatott informatikai eszközöket a Fejér megyei Ráckeresztúr önkormányzata, így az idei tanévtől interaktív táblákkal tanulhatnak a helyi iskola diákjai.

rkt_isk

Ráckeresztúr Község Önkormányzata 2008-ban nyújtott be pályázatot a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) kiírására, amelynek eredményeként a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai és tantestülete hat interaktív táblával és 16 asztali számítógéppel lett gazdagabb - tájékoztatott Gózonyné Szekeres Ildikó igazgató.

A pályázathoz önrész nem volt szükséges, száz százalékban támogatott, vissza nem térítendő támogatásként juthattak hozzá a csaknem hét és félmillió forintból vásárolt eszközökhöz. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével valósult meg.

A táblák ünnepélyes átadására az évnyitón került sor, amelyen a gyerekeken, a pedagógusokon és a szülőkön túl részt vett a település polgármestere, jegyzője, valamint a képviselők egy része is. A ráckeresztúri diákok is XXI. századi eszközökkel, korszerű módszerekkel fejleszthetik tudásukat.
Ma már a szomszéd Ercsiből is sokan járnak ide, a siker annak az integrált oktatás nevű módszertannak köszönhető, amely a hátrányos helyzetű és szerencsésebb indíttatású gyermekek közös csoportmunkájára épít.

Forrás: www.umvp.eu


2011.10.30.

Megújult egy régi emlék

ETYEK – Pályázati pénzből felújítottak egy több mint százéves, hagyományos sváb présházat. Az úgynevezett sukkos házhoz egy boltíves pince is tartozik. Az épület ritka példánya annak a több száz épületegyüttesnek, amely 1945 előtt díszítette Etyeket. A LEADER programnak köszönhetően 2009 októberében érkezett meg a tulajdonoshoz a pozitív döntésről szóló hivatalos irat. A megítélt támogatás összege 5.817.036 forint volt, amely a teljes költségvetésének 60 százaléka.

– A projekt során teljesen felújítottuk a présházat – mondta a tulajdonos, Fetzer Csaba. – Kialakítottunk egy megfelelő konyhát a falusi vendégasztal céljára, lebontottuk a palatetőszerkezetet, és nagyobb méretű cseréptetőt helyeztünk el rá, valamint hőszigeteltünk és fűtési rendszert kis kialakítottunk.

Így mostantól fűtötté vált a borkóstoló helyisége, a mellékhelyiségek, a személyzeti öltözők, pihenőszoba, für­dőszoba is. Lefedték továbbá a présház udvarán lévő tűzrakó helyet, így rossz idő esetén is használható. – Mivel ez az épület több, mint százéves, megtartottuk régies jellegét, és lehetővé tesszük a turisták számára, hogy ingyenesen megtekintsék kiállítórészeit.


Fetzer_VVK_UMVP_IIItg


S van is mit, hiszen a hagyományos sváb présház 40x40x100 cm méretű, kézzel faragott mészkövekből épült. Hetven évvel ezelőtt még több száz hasonló épülettel büszkélkedett Etyek.

Forrás: Helyi Téma


2011.09.26.

Felcsúti képzésen a Naturama Szövetség tagjai

A Völgy Vidék Közösség adott helyet a NATURAMA Szövetség soron következő találkozójának. A rendezvényen a vidékfejlesztés jövője, az aktuális LEADER kérdések és az európai területi védjegy program is szóba került.

logo

A NATURAMA Szövetség a magyarországi LEADER csoportok együttműködése. Lényege a partnerségi kapcsolaton alapuló érdekképviselet és tervezés a helyi, természeti és kulturális értékek környezettudatos fenntartásáért és fejlesztéséért. E célok érdekében a tagok szorosan együttműködnek, tapasztalatot cserélnek egymással és más európai országok LEADER csoportjaival valamint közös projektekben és akciókban vesznek részt. Védik a vidéki közösségek és a vidékfejlesztés ügyét minden lehetséges területen és fórumon. Az összefogás ereje nem csupán a nagy közös projektekben rejlik, hanem a mindennapi kapcsolattartásban, információáramlásban, a tudás és készségek megosztásában. Nincsenek elvárások: önkéntességen, bizalmon és lelkiismereten alapul a közös munka. Ez ugyanis a LEADER megközelítés alapja.

A Szövetség 2009 tavaszán jött létre, jelenleg 11 taggal rendelkezik az ország különböző részeiről az Alpokaljától a Felső Homokhátságon át a Körösök Völgyéig. A közös munka alapját a kéthavi rendszerességgel megrendezett NATURAMA találkozók adják, amelyeknek minden alkalommal más-más LEADER szervezet biztosít helyszínt. Legutóbb ezt a feladatot a Völgy Vidék Közösség látta el, a felcsúti Noll-tanyára szervezték a találkozót, amelyre kilenc akciócsoport 15 szakembere jött el. A házigazda Völgy Vidék Közösség részéről a munkaszervezet tagjain kívül Horváth Judit elnökségi tag is bekapcsolódott a munkába. A két és félnapos találkozó első estéje a már hagyományossá vált helyi élelmiszerekből összeállított közös vacsorával kezdődött. A vendéglátók az óbaroki Nagy Gábor mangalicakészítményeit, a tabajdi Horváth Judit paprikából, kecsketejből készített finomságait kínálták. Legnagyobb sikere a kemencében aszalt kakukkfüves paradicsomnak, a levendulaszörpnek és az etyeki tejből készült Túró Gyurinak volt.

naturama


Elsőként a két éve elindított Marca de Calidad európai területi védjegy programot vitatták meg. A NATURAMA tagjai a program hazai bevezetésén dolgoznak, tanulmányutakon, képzéseken vesznek részt. Szabados Zsuzsanna beszámolt az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület spanyolországi tanulmányútjáról, amelyen a minősítéssel foglalkozó spanyol LEADER akciócsoportokat és a védjeggyel rendelkező vállalkozásokat látogatta meg. A helyi, területi védjegyek és a közös európai védjegy összekapcsolását spanyol LEADER szakemberek kezdeményezték, amelyhez már számos európai ország több mint 70 akciócsoportja csatlakozott. A helyi akciócsoportok által koordinált területi védjegy bevezetése, a helyi termékek, szolgáltatások, örökségek, értékek minősítése, majd a közös, európai védjegy használatának célja a terület versenyképességének javítása: a minőség, a térségfejlesztés, a környezeti fenntarthatóság növelése. A védjeggyel rendelkező, minősített termékek, szolgáltatások a helyi, területi védjegy mellett az Európai Védjegy használatára is jogosultak lesznek. A minősítési eljárás során nemcsak a terméket vagy szolgáltatást, de a terméket előállító vállalkozót is minősítik. A védjegyhasználat jelentős hatást gyakorol a térségi identitás erősödésére, a közösség összetartó erejének növekedésére.

A magyarországi akciócsoportok számára a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat pályázata ad lehetőséget a programhoz való csatlakozásra, nemzetközi előkészítő látogatások támogatására. A NATURAMA Szövetség tagjai közös spanyolországi tanulmányutat terveznek, amelyen a résztvevők a helyszínen ismerhetik meg a védjegyhasználat előnyeit, és kapnak szakmai segítséget a program hazai bevezetéséhez. A program folytatására a jövő év elején megnyíló „LEADER Nemzetközi együttműködések ösztönzése” pályázati forrásból lesz lehetőség.

A komplex turisztikai projekt – közösségi összefogáson és helyi részvételen alapuló túraútvonalak kialakítása – magába foglalja a helyi termelők, szolgáltatók és vállalkozások fejlesztését és erősítését, a hagyományok ápolását, a környezeti felelősség hirdetését és az egészséges életmód terjesztését is. A közösen kidolgozott programot mindegyik tagszervezet a saját helyi adottságait, igényeit figyelembe véve valósítja meg: van, aki lovas túra útvonalat, más bicikli utat vagy nordic walking pályát, településen belüli sétautat tervez. A közös arculat, megjelenés, térképek, honlap teszi lehetővé, hogy ezek a túraútvonalak országos hálózattá kapcsolódjanak össze. A közös honlap, arculat aktuális feladatait Márta Attila, a Duna-Ipoly Határmenti Együttműködés elnöke koordinálja. A program megvalósítását segíti, kiegészíti a Közösségi Videó (KöVi) módszer alkalmazása, amelyet Magyarországon Nemes Gusztáv, társadalomkutató szakember, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója, a Corvinus Egyetem tanára vezetett be. Ennek lényege, hogy valamely csoport egy adott témában elkészítse a saját filmjét. A KöVi azonban nem elsősorban filmkészítési technika, célja a közösségfejlesztés, kapacitásépítés, a lehetőségek, erőforrások megismerése és kihasználása.

Utolsó nap délelőtt a találkozó zárása előtt a „LEADER – a vidékfejlesztés jövője 2014-2020” konferenciák tapasztalatainak értékelése, az országos konferencia előkészítése került napirendre. A konferencia célja a jó gyakorlatok, tapasztalatok bemutatása révén a LEADER program értékelése, elfogadottságának, elismertségének növelése, a 2014-2020-as időszakra való felkészülés. A konferenciára nemzetközi szakértők, illetve a hazai programvégrehajtásban résztvevők meghívását tervezik.

A program zárásaként a vendéglátók rövid látogatást szerveztek a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiára, ahol Kiss Zoltán, a kollégium igazgatója mutatta be a vendégeknek a komplexumot. A következő találkozót október végén, Békéscsabán, a Csabai Kolbászfesztivál előtti napokban rendezik meg.

Forrás: www.umvp.eu


2011.09.13.

Észt vendégeket fogadott a Völgy Vidék Közösség

Az észtországi Raplamaa LEADER közösség képviselőit és projektgazdáit látta vendégül a Völgy Vidék Közösség szeptember 4. és 7. között. A látogatók nem csak a helyi termékekből kaphattak ízelítőt a vendégség ideje alatt.

eszt1

A LEADER program végrehajtásának egyik igen fontos eleme a nemzetközi kapcsolatok építése, amelynek jelentős állomása volt az észt Raplamaa LEADER közösség magyarországi látogatása. Mintegy féléves előkészítő munka után a Völgy Vidék Közösség szeptember 4. és 7 között láthatta vendégül az észt csapatot.

A negyvenfős vidékfejlesztő csoport ízelítőt kapott a Völgy Vidék LEADER térség természeti, kulturális értékeiből, és számos sikeres helyi vállalkozást is meglátogatott. Felkeresték az Alcsúti Arborétumot, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát, a herceghalmi sajtüzemet, amelynek kitűnő sajt- és túrótermékeit meg is kóstolhatták a vendégek. Megtekintették az etyeki Buzál-Mórocza Pincészetet, az Etyeki Németek Egyesületének helytörténeti gyűjteményét, az újonnan felújított etyeki római katolikus templomot és a Körpincesort, és bejárták a tabajdi Mezítlábas Parkot is.

A tabajdi pálinkafőzdében jóféle gyümölcspálinkák mellett Hammang Ágnes helyi termelő kecskesajtját és Horváth Judit paprikáját is megkóstolták. A csabdi Lovaszugolyban tett kitérő után visszatértek Válba, ahol a Völgy Pizzéria jóvoltából késő nyáresti grillpartin vettek részt. Az estét a martonvásári Százszorszép Táncegyüttes műsora színesítette, majd közös tánctanítás következett.

eszt2

A programokon részt vett a Völgy Vidék Közösség elnöke, valamint a munkaszervezet dolgozói is. A vendégek megnézték a LEADER irodát, bepillantottak a szervezet felépítésébe, működési és támogatási rendszerébe, miközben a hazai egyesület is megismerte az észtországi LEADER program fontosabb elemeit, valamint a csoportot alkotó vállalkozókat, faluvezetőket, kulturális szervezőket.

eszt3

A találkozónak köszönhetően lehetőség nyílt további kapcsolatépítésre, közös projektek szervezésére nem csak a LEADER csoportok, hanem az egyes résztvevők (táncegyüttes, vállalkozók, iskolai vezetők, civil szervezetek) között is.

Forrás: www.umvp.eu


2011.09.07.

Észt vidékfejlesztők a Váli-völgyben

Vál-völgye - Észtországból érkeztek szakmai látogatásra Tallin környékéről a Völgyvidék Leader Közösség meghívására az ottani vidékfejlesztő projektek nyertesei, a munkaszervezet tagjai. Igazi vidéki túrát jártak végig, s helyi termékekkel, termelőkkel ismerkedtek meg a vendégek.


Tallin mintegy hatvan kilométeres körzetéből verbuválódott a Rapla Maakond vidékfejlesztési közösség, amely az európai uniós fejlesztési pénzek révén szintén a honi specialitásaikat állítják elő, azok hagyományait elevenítik fel. A Völgyvidék Leader Közösséget tizenhét település alkotja, többségük a Váli-völgyben fekszik, a központi irodája Válban található. Szendrői Júlia irodavezető és munkatársai gazdag programot állítottak össze a kicsiny baltikumi ország küldöttségének. A többség az ottani nyertes Leader-pályázókból került ki, s nem csupán protokoll-célokból vették Magyarország felé útjukat, mondta el Hannes Vald, az egyik vezetőségi tag. Ene Kangur a szakképzésben érdekelt, a Leonardo program keretén belül magyar díszműkovácsot keres, szívesen felvenné vele a kapcsolatot, esetleges észtországi cseretanításra. A szovjet elnyomás alól mindössze két évtizede felszabadult másfél milliós lélekszámú ország lényegében újraépíti önmagát, beleértve a tradíciók újraerősítését. A fiatalabbak már nemigen beszélnek oroszul, az észt nyelv öntudatos használata mellett inkább az angolt preferálják.

fmh1

A tabajdi pálinkafőzdében tartottak némi pihenőt a vendégek


Fejér megyében a Völgyvidék Közösséget alkotó településeken többen már a Leader-pályázatokból mutathatnak fel eredményeket, ezek közül választottak Szendrői Júliáék a program összeállításakor. Kívülről nézve, objektív szempontok alapján, az érzelmi hatásokat kizárva is pontosan látható, milyen gazdag lokális értékcsoport bizonyítja: a globalizáció mellett a helyi kezdeményezéseket érdemes felkarolni.

fmh2

Az észt látogatók felkeresték az alcsúti arborétumot, az Etyek-Ödönmajor-béli tehenészetet, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát, a herceghalmi sajtüzemet, az etyeki Mórocza-pincét, a tabajdi mezítlábas parkot és betértek egy paprikatermesztő környezetvédelmi mérnöknőhöz, Horváth Judithoz. A fóliasátor alatt hatalmas kaliforniai paprikák zöldelltek és piroslottak, a fiatal szakember pályázat révén épített fel angol rendszerű termesztő sátrát. A községben az egy esztendeje nyílt, manufaktúra jellegű tabajdi pálinkafőzdében tartottak némi pihenőt, ahol a helyi Hammang Ágnes termelő kecskesajtját, s Horváth Judit paprikáját is megkóstolták, jóféle bicskei kis pékségből való kenyérrel. A korszerű, környezetkímélő pálinkafőzde modern főzőgéppel dolgozik, a mérgező anyagok nem kerülnek az italba. Az észtek nem ismerték a hungarikumnak minősített magyar pálinkát, amely nem azonos a világhírű, ám a pálinkától nemcsak nevében különböző orosz vodkától. A csabdi lovarda, azaz Lovaszugoly-béli kitérő után ismét visszatértek a Váli-völgybe, pontosabban Válba, ahol néptánc műsorral kedveskedtek a finnugor „rokonoknak” a Százszorszép Táncegyüttes. Szerdán Szlovéniába folytatják szakmai útjukat az észt vidékfejlesztők.  

Forrás: Fejér Megyei Hírlap


2011.08.10.

Információs ügyfélteret alakítottak ki Bicskén

Ünnepélyesen átadták a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának bicskei kirendeltségét. Az uniós forrásból és a magyar állam támogatásával felújították és kibővítették a hivatalt.

bicske

A munkaügyi központ több kirendeltsége újul meg ebben az időszakban. Nemrég a bicskei kirendeltség felújított, kibővített, akadálymentesített épületét adták át, hamarosan pedig a dunaújvárosi kirendeltség megszépült épületét is birtokba vehetik az álláskeresők és a munkavállalók. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója hangsúlyozta, korábban szűk folyosók, lépcsőfordulók, apró irodák várták az egyébként is feszült, nehéz helyzetben lévő álláskeresőket, ami még inkább fokozta rossz kedélyállapotukat. Ezzel szemben a ma átadott, tágas, színes épület mindannyiunkat optimizmusra sarkall.

„Az új épület már minden európai követelménynek eleget tesz. A modernizált, kibővített bicskei kirendeltség az unió és a magyar állam támogatásával valósíthatta meg a beruházást. Erre csaknem 28 millió forint pályázati forrást biztosítottunk. Hasonló mértékű, 25 millió forintos támogatásból szépülhetett meg a dunaújvárosi hivatal is” – mondta Balogh Ibolya. Hozzáfűzte, személyre szabott, ügyfélbarát, humánus szolgáltatásokkal kívánják hatékonyabbá tenni az ügyintézést.

Pákozdi Szabolcs, a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója kiemelte, a kirendeltség kibővítésére kényszerűségből több évet vártak. Ez egy hiánypótló beruházás volt, amelynek egyik leghasznosabb, s legtöbbet emlegetett része az új épületszárnyban helyet kapó öninformációs tér. „Itt az ügyfelek valóban hasznosan tölthetik el idejüket, a várakozás hosszadalmasnak tűnő perceit. Elektronikusan bárki tájékozódhat a friss állásokról, képzésekről, pályázati formákról. Sőt, a munkaügyi központ szerverén az ügyfelek maguk is elhelyezhetik önéletrajzaikat, amelyek között a cégek válogatnak. Nem csak az álláskeresők, a munkahelyet változtatók számára, hanem a munkáltatóknak is jó lehetőséget teremt az öninformációs ügyféltér arra, hogy hatékonyan válasszanak, toborozzanak” – mondta az igazgató. Pákozdi Szabolcs arra is utalt, hogy a bicskei térségben az elmúlt hetekben 103 fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Megjegyezte, megyeszerte kevesebb az állástalan, s bíznak abban, hogy az új, erős informatikai háttérrel bíró hivatalokban még több lehetőség nyílik az álláskeresőknek az elhelyezkedésre. „Mindemellett még erősebb munkáltatói kapcsolattartásra törekszünk, így növelve a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit” – mondta végül.

Balogh Ibolya hangsúlyozta, a kormány és a kormányhivatalok célja, hogy hatékonyabbá, koordináltabbá, olcsóbbá s nem utolsósorban ügyfélközpontúbbá váljon a közigazgatás rendszere. Az ésszerű, átlátható közigazgatásban ugyanis az ügyfelek és a gazdasági élet szereplői is hatékonyan intézhetik ügyeiket, ahogy mostantól a bicskei kirendeltségen is.

Forrás: www.umvp.eu


2011.07.13.

2014-től új fejezet kezdődik a Leaderben

Sümeg - A közép-dunántúli régió Leader-csoportjai tartottak munkatalálkozót a sümegi vár tövében, igazán gyakorlati tanácsokkal, tapasztalatokkal szolgálva egymásnak.

vvk_sumeg

Ugron Zoltán, Szendrői Júlia és Eperjesi Tamás, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megbízott főtitkára a vidéket erősítenék

Fejér megyéből öt csoport képviseltette magát a ma divatos kifejezéssel élve: workshopon, ahol forgószínpadszerűen tudtak közvetlenül is szót ejteni a helyi sikerekről. A Váli-völgyből a Völgyvidék Helyi Akciócsoport, a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület, a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület, a Sárvíz Helyi Közösség Egyesület, valamint a Mezőföld Helyi Közösség tagjai jelentek meg, s vitték magukkal ismertetőiket,  helyi termékeiket. A vidékfejlesztés mellett szakmai elkötelezettséggel tevékenykedő leaderesek az Európai Unióban bevált és működő módszereket is ismerik, valamint  a régi, jól bevált magyar módit sem vetik el, ha az működik! Szinte valamennyi felszólaló - polgármesterek, agrárszakemberek, helyi politikusok, irodavezetők - szájából a legtöbbször elhangzott fogalom az volt, hogy megrögzött vidékfejlesztő. A napjainkban a magyar vidékről készült tanulmányok szomorú képet festenek a fővárostól és az idegenforgalmilag ismeretlen helyekről, ami ellen tudományos módszerekkel és tudatosan kell cselekedni - foglalható össze.

A Völgyvidék irodavezetője, Szendrői Júlia, és elnöke, Ugron Zoltán mányi polgármester vitavezetői szerepet vállaltak. Előbbi környezetvédelmi szakmérnökként az agro-biodiverzitás megőrzését hangsúlyozta, a forrásokkal való takarékosságot, s az ésszerű táj- és tápanyaggazdálkodás fontosságát. Utóbbi a helyi termékek arculatának erősítését, amely a vidék megtartó erejének pillére lehet. Többen is felhozták a hajdan sűrűn emlegetett háztáji gazdálkodás kifejezést, amely az önellátás miatt is  fontos, de a jogszabályi környezet változása nyomán jövedelemszerző foglalkozásként újra felbukkan a vidéki élet szótárában. Az alternatív energiahasznosítás  csekély, a Leader-programokban szorgalmazzák a nap-, szél- és biomassza-energia alkalmazását. A humán erőforrások,  a helyi munkaerő hasznosítása  romló tendenciát mutat, amelynek javításáért a vidékfejlesztő csoportok az adott területhez alkalmazkodó javaslatokat tesznek,  kiviteleznek. Az objektív cselekvési program mellett  fontos a szemléletváltás, amelynek értelmében a fiatalok, az értelmiségiek és a helyi véleményformálók sugározzák a vidéki öntudat létezését és teremtő erejét.

Mezőszentgyörgyi Dávid, a vidékfejlesztési államtitkárság vezetője szerint 2014-től új fejezet kezdődik a Leader-működésben, amikor kevesebb uniós forrás áll rendelkezésre. A helyi erők és ötletek a korábbinál  nagyobb hangsúlyt kapnak.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap, www.umvp.eu


2011.07.13.

Az ujguroknál is piroslik a tulipán

A hagyományokba erősebben kapaszkodunk, mint valaha a szavak szintjén, kulturális, ünnepi események kapcsán. Máthé Lajos életmódkutató azonban a legősibb hagyományokat az élet megélése miatt tartja elengedhetetlennek.

Kutatóként pedig a szerinte legközelebbi vérrokonainkat kereste fel: az ujgurokat.

A Völgyvidék Leader Vidékfejlesztő Közösség irodavezetője, Szendrői Júlia meghívására tartott előadást Martonvásáron Máthé Lajos a tizenhét Váli-völgyi településről verbuválódott tagoknak a közép- és belső-ázsiai ünneprendről. Hogy túlságosan távoli a kapcsolat, s nincs összefüggés mai életünk, s a valóban több ezer kilométerre élő népek között? Legelsőbben is ezt cáfolja Máthé Lajos, aki huszonnégy esztendőt töltött tevén, lovon, jakháton, s robusztus terepjárókon, amíg a Keletet faggatta az általa közeli rokonnak vélt népek múltjáról, jelenéről. A maga csöndes, mégis a legsúlyosabb eltökéltségről tanúságot téve tartja előadásait tapasztalatairól, képeket, filmeket mutat, s nem titkolja néhány álmát, amelyet megvalósítani kíván életműve beteljesedéseként.

http://fmh.hu/image.aspx?id=5c7f46b0-4aeb-436d-ab08-fcf01a1aef69&view=d687bb3a-509a-49ca-b43e-cbc038e76e5b

Máthé Lajos életmódkutató az elmúlt évtizedekben a Keletet faggatta az általa rokonnak vélt népekről: gyakorta teveháton utazott

Máthé Lajos szerint a Kárpát-medencéből mi elvándoroltunk,  majd a honfoglaláskor visszatértünk... Martonvásári előadásában nem bonyolódott tanok és ellentanok boncolásába,  viszont érdekes rövidfilmeket vetített, s még izgalmasabb kalandjait vázolta érintőlegesen. A legutóbbi, nem veszélytelen vállalkozása során negyven DNS-mintát csempészett ki Ujguriából, amelyek vizsgálata perdöntő lehet arról a bizonyos vérrokonságról! Magányos útjain járt a Szaharában, a berber törzseknél, a beduinoknál, sok időt töltött a mongolok földjén, s legutóbb teljesült régi vágya, midőn eljutott a ma Kínához tartozó Ujgur Autonóm Tartományba, majd a tőle még keletebbre fekvő ujgurok földjére. Az ott készített fotókon és filmeken zavarbaejtően hozzánk hasonlatos fizimiskájú férfiak, nők néztek farkasszemet velünk, Kárpát-medencei emberrel. (Mondjuk, amelyikünk kevésbé szlávos vagy germános-németes vonásokat hordozunk magunkon.) Máthé Lajos tanítómesterének és tudós elődjének tekinti Kőrösi Csoma Sándort, aki az ujgurokat jelölte meg a hozzánk legközelebbi rokon népként.

A Kárpát-medence Európa földrajzi közepén fekszik, sajátos éghajlattal, mikroklímával. Az ujgurok mintegy tízmillióan laknak Ázsia belsejében, a Tarim-medencében, tornácos faházakban. A piacokon hasonló gyümölcsök és termények kaphatóak, mint nálunk, s az éghajlat is szinte ugyanolyan, mint a miénk. A tulipánt állítólag a törökök hozták a Kárpát-medencébe, bár a honfoglalók tarsolylemezén megtalálni vélték évszázadokkal korábban e jellegzetes virágmotívumot, amelynek eredetije a Tarim-medencében is nyílik! Ősi ünnepeik tagolják az időt. A téli napfordulókor tartják a karacsongot, a leghosszabb éjszaka köszöntését, a feketeség, a fenség ünnepét. A nyári napfordulókor pedig a kökcsongot   ez utóbbi idején röptetik a szent sólymokat, sasokat az ég felé. Mielőtt elbocsátják a madarakat, meglocsolják borral, tejjel őket a hatalmas kék ég ünnepén.

Máthé Lajos itthoni küldetésének mostani nagy célja, hogy az ősi motívumok felhasználásával óriási játszótereket építsen, s nem csak gyerekeknek! Az adott környezet minta- és mesekincse adná a játszóterek tartalmát, hiszen más ez a palócoknál, mint az Ormánságban, s más a matyóknál, mint a tirpákoknál. Közösségi szertartásterekként képzeli el az őselemeket magában foglaló mesetájat, amelyek annyi pénzből bizonyára megvalósíthatóak lennének, mint a drága uniós játszóterek manapság. Csak ehhez a helyi kézműveseket és mestereket kérnék fel, akik a szabályokat éppúgy betarthatnák biztonsági okokból, amint követelmény. Ma más az üzenete az időnek, mint kétezer éve, most, a tudatosodó lékek korában tudatosan kell elővennünk, őriznünk és továbbadnunk az ősi hagyományokat. A túlélés, a megélés eszközeként. S ne akarjunk tökéletesek lenni, elég, ha csak a jóra törekszünk, összegzi minden útja üzenetét a távoli utazó.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap


2011.07.08.

Kulisszatitkokat leshetnek meg a Korda Stúdióban

Több mint egymilliárd forintból alakították ki a Korda Látogatóközpontot Etyeken. Az újonnan kialakított filmpark már fogadja a látogatókat, akik a filmtörténet mellett kulisszatitkokba is bepillantást nyerhetnek.

korda_etyek

Nagyon sokan voltak kíváncsiak az ünnepélyes megnyitóra az etyeki Korda Stúdióban, az újonnan kialakított filmparkban. A június végén nyílt filmpark projektgazdája a Filmközpont Kft., amely az Új Széchenyi Terv révén az európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával több mint 592 millió forintos támogatást nyert. Az összeg a teljes költségvetés felét fedezte. Ennyi kellett ahhoz, hogy megépüljön az 1400 négyzetméteres kiállítócsarnok, az 1100 négyzetméteres étterem és a nyolcezer négyzetméteres középkori díszletváros a Fejér megyei településen. A beruházók évente ötvenezer vendéget várnak.

A nyitóünnepséget az étteremben rendezték, amelynek falán George Cukor híres mondása olvasható: "Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned.” Köszöntőt mondott Bánk Erik, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, majd Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója, végül pedig Csapó Tamás, a Korda Stúdió Zrt. vezérigazgatója.

Az étterem után a középkori díszletváros következett, amely egy különféle építészeti stílusokat tükröző, illúziókeltő városrész. Itt július 1-jén kezdődött egy nagyszabású tévésorozat forgatása. A látogatóközpont filmtörténeti utazásra invitál a Kordák történetétől egészen az utómunkáig. A Túrkeve mellől származó fivérek nagy karriert futottak be. Sándor, Zoltán és Vince a filmipar hírességei lettek. A csarnokban az ő életútjukat mutatják be, de feltűnnek más hírességek is, életnagyságban kivágott képeken. Például Winston Churchill, Ingrid Bergman, Charlie Chaplin és Orson Welles.

A nagy kiállítótérben a mozgókép történetéről kap áttekintést a látogató. Laterna magica, camera obscura, zootróp, forgatós könyvek, régi filmvetítő gépek, vágóasztal, de feltűnnek az optikai csalódások, az illúzió eszközei is. Például a Ponzó-effektus, azaz a folyosóillúzió. A látogatók gyakorolhatják is a filmkészítés különleges technikáit. Külön installációt kaptak a makettek, jelmezek, az optikai trükkök. Ilyen a green screen is: valaki felül a motorra és a mögötte levő képernyőn azt látja, mintha a szabadban száguldana. Ősszel kialakítanak egy interaktív forgatási helyszínt is, ahol az érdeklődők részesei lehetnek egy-egy jelenetnek. A kiállítás megtekintéséhez azonban előzetes foglalás szükséges.

Forrás: www.umvp.eu


2011.07.03.

Kalandpark a Sajgó-patak partján

MÁNY – Új játszótérrel gazdagodik a település, miután sikeresen pályáztak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban. A gyerekek legnagyobb örömére az elnyert 9,85 millió forintból a Sajgó-patak partján kalandpark épül.

many
Hamarosan nyit a játszótér, amely a környék legnagyobbja lesz

– A támogatás a nettó összeg, az önkormányzat fogja mellé tenni az áfát, ami nagyjából 2,5 milliós önrésznek felel meg. A játszótéren 12 különböző játékelem épül. Jól sikerült a pályázat, talán ennek is köszönhető, hogy valóban a környék legjobb játszóterét építhetjük – fogalmazott Ugron Zoltán az épülő parkban.

Elmondta, igyekeztek úgy kiválasztani a kivitelezőket, hogy lehetőség szerint mányiak legyenek, vagy legyen mányi érdekeltségű. A föld elszállítását ingyen vállalta egy helyi vállalkozó, Borók Károly, de akadt olyan helybeli, aki gépi munkát ajánlott fel.

– Június közepén kezdték el építeni, és a hónap végére el is fog készülni a játszótér. A füvesítés ez egyetlen kérdés, mert a nyár kellős közepén nem túl szerencsés, de ez sem lehet akadálya annak, hogy a nyári szünet jelentős részében a mányi gyerekek és szüleik használhassák a játszóteret – emelte ki a polgármester.

Ugron Zoltán megjegyezte, folyamatosan őrzik a munkaterületet a polgárőrök, de a jövőben más módszerekkel is őrzik a park épségét, a teret hamarosan bekamerázzák.

Forrás: Helyi Téma; www.umvp.eu


2011.06.15.

Országos Öko Expo és Bio Fesztivál Gárdonyban

Napenergiával működtetett színpadi technika, köztéri játékok PET palackból, és szupervályogból készített játszótér. Egyebek mellett ezek az érdekességek is várták a látogatókat a IV. Országos Öko Expo és Bio Fesztiválon.

bio1

Az idei évben már negyedik alkalommal rendezték meg június 10. és 12. között a Biotár Országos Öko Expo és Bio Fesztivált gárdonyi Sport Beachen. A civil szervezetek, felelősen gondolkodó cégek és a környezettudatos szemlélet elkötelezett híveinek összefogása révén létrejött fesztivál idei érdekessége – a szakmai programok mellett – a kiemelt vendégként meghívott négy LEADER akciócsoport bemutatkozása volt. A Közép-dunántúli Régióhoz tartozó Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület, a Mezőföld Helyi Közösség, a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület és a Völgyvidék Helyi Akciócsoport mellett bemutatkoztak az akciócsoportok területéhez tartozó helyi termelők, helyi kézművesek, és a helyi szolgáltatók. Egymás kínálatát kiegészítve nagy érdeklődés kísérte a Bucka méhészet különleges termékeit, a különlegesen szép kerámiaalkotásokat, a közösségi kézműves alkotásokat, a Velencei-tavi borokat és a természetes alapú szörpöket. A négy LEADER egyesület további terveiben is szerepel az egységes bemutatkozás, ezzel is népszerűsítve az augusztusban induló LEADER pályázatokat.

bio2

A helyi és biotermékek mellett, a gyerekeknek bemutatták, hogyan tudnak köztéri játékokat építeni PET palackból, de volt biopiac, öko teregetés, zöld járművek kiállítása is. A szakmai előadásokon szó volt a klímaváltozásról, vályogházakról és a sugárzások hatásáról. A fesztivál ideje alatt a Szupervályog munkacsoport egy többszintes, árnyékolóval ellátott homokozó-rendszert épített a strand területén, amelynek különlegessége, hogy Magyarországon egyedülálló technológiával, környezetbarát szupervályogból készül. Az építés során az érdeklődők bepillantást nyerhettek a módszer technológiájába. Érdemes megismerkedni ezzel a gyakorlattal, hiszen nem csak homokozót lehet készíteni belőle, hanem akár többszintes lakóépületek megépítésére is alkalmas. Előnye, hogy olcsó, a természetbe visszaforgatható nyersanyagokból készül, valamint az ilyen anyagból épült házak remekül tartják a hőt.

bio3

Számos interaktív lehetőség is várta a közönséget, többek között a – Zöld bálna önkéntes szigeten található – Pillekő Program, amelybe minden kreatív adottsággal rendelkező látogató bekapcsolódhatott. A program lényege, hogy egy különleges eljárással újrahasznosított PET palackból és ásványi kőzetből szabadtéri elemeket hoztak létre. A többnyire különböző állatokat ábrázoló figurák játékok, ülő alkalmatosságok és díszek is egyben. A program másik különlegessége, hogy az elkészült játékokat az Öko Expo és Bio Fesztivál szervezői gyermekintézmények számára ajánlják fel.

bio4

A fesztivál technikai infrastruktúrája is kuriózumnak számít, hiszen a konferencia-színpad áramszükségletét kizárólag napenergiával, napelemek segítségével állították elő.

bio5

Forrás: www.umvp.eu


2011.06.06.

A hagyomány is kötelezi az önkéntes tűzoltókat

A Fejér megyei Alcsútdobozon az ország egyik legrégebbi önkéntes tűzoltósága alakult újjá. Az Alcsútdoboz Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülete tagjai a tűzoltás mellett társadalmi szerepvállalásra is készülnek.

alcs

Újjáalakult az alcsútdobozi önkéntes tűzoltóság a napokban, s a tagtoborzásnak köszönhetően máris több mint harmincan vannak. Eszközeik még hiányosak, és a minap elfogadott alapszabályuk sem a régi.
Kezdeményezésük hírére sokan jelentkeztek és ajánlották fel segítségüket Alcsútdobozról és a környező községekből is. Az Alcsútdoboz Község Önkéntes Tűzoltó Egyesületének elnöke Tranker Tamás lett, míg parancsnoknak Szabó Zoltán nyugállományú tűzoltó alezredest választotta meg. A lelkesedést látva Habsburg Lotharingiai Mihály is felajánlotta segítségét, német kapcsolatait felhasználva igyekszik eszközöket szerezni az önkéntes lánglovagoknak.

„Az egyesületet József nádor alapította I. Tűzoltó Szakasz néven az 1800-as évek második felében” – mondta a tűzoltóság történetéről az elnök. Beszámolója szerint a birtok határában volt a szertár, s többször előfordult, hogy maga az alapító is a tűzoltókkal vonult egy-egy tűzesethez. Az ország sokak szerint első tűzoltóságából mára csak egy mozdonyolható szekérszivattyú és egy mászótorony maradt az utókorra. Előbbi kiváló állapotban van, nagyszerűen működik, amiről a Bicskei Önkéntes Tűzoltóság 130. születésnapján a résztvevők is megbizonyosodhattak.

„Nem csak a hagyományokat és az említett eszközöket szeretnénk fenntartani, hanem valódi tűzoltó feladatokat is igyekszünk ellátni. Az egyesület bejegyzés alatt áll, utána már adományokat is tudunk fogadni. Emellett egyéb társadalmi szerepvállalásra is törekszünk, szeretnénk a falu fenntartásában is tevékenyen részt venni” – beszélt további terveikről Tranker Tamás.

Az alcsúti önkéntes tűzoltókkal először július 9-én, nosztalgianapjukon, majd az augusztus 20-i falunapon találkozhatnak a helyiek.

Forrás: www.umvp.eu, Helyi Téma


2011.05.31.

Nagyegyházán még az istállóban is koncerteznek

Az elmúlt években kulturális, szabadidős programok sorát rendezték meg a nagyegyházi Hangistállóban. Az istállóépületből kialakított koncerthelység LEADER-pályázaton elnyert támogatásból újul meg.

hangistallo

Több mint harmincmillió forintból újulhat meg a nagyegyházi Hangistálló, a munkálatokra százszázalékos támogatottságot nyertek a falumegújítási programban az üzemeltetők. Várhatóan teljes egészében megújul az épület külseje és környezete, de lesz, amihez nem nyúlnak: a létesítmény jellege, egyszerűsége megmarad, mint ahogy a hangulatát sem szeretnék megváltoztatni.

Teljes tetőcsere, a külső nyílászárók cseréje, víz- és hőszigetelés, járdák, parkolók építése, térkövezés, csatornázás, parkosítás – sorolta a támogatás révén megvalósuló munkákat Ribli Ilona, csellóművész, a Hangistálló Kulturális Rendezvényszervező Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője. „Ezeket fogjuk a pályázati pénzből megvalósítani, de saját forrásból és támogatók segítségével az épület belsejét is fejlesztjük. Mellékhelyiségeket is kialakítunk, ugyanis ez volt az eddigi legnagyobb hiányosságunk” – emelte ki a csellóművész. A tervek között szerepel egy szabadtéri színpad megépítése is, ehhez azonban újabb forrásra lenne szükség.
A Hangistálló a Vértes és a Gerecse hegység közötti völgyben, Nagyegyházán található. A színvonalas előadásokhoz méltó körülményekről eddig csak álmodoztak a szervezők, a LEADER-pályázaton elnyert támogatásból azonban ez most valóra válhat. „Az évek során akadtak olyanok, akik kezdeményezésünk sikerét különböző okokból megkérdőjelezték, de ez sem tántorított el bennünket attól, hogy folytassuk. Nemrégiben kaptunk tájékoztatást egy nyertes pályázatról, amely csak tovább erősíti bennünk a hitet, hogy ezen az úton kell tovább haladnunk” – magyarázta az ügyvezető.

Forrás: www.umvp.eu


2011.05.30.

A Fejér megyei Bicskén nincs orvoshiány

Nappali kórház és egynapos sebészet is működik ezentúl a több mint félmilliárdos beruházással korszerűsített Bicskei Egészségügyi Központban. Az intézményben az átlagos nyolc-tíz helyett negyven orvos dolgozik.

bicske

Több mint 520 millió forintból fejlesztették az egészségügyet a Fejér megyei Bicskén: a város pályázaton mintegy 374 millió forintot nyert, amelyhez további 152 milliót fordított saját forrásból a költségekre. A település 2003-ban határozott úgy, hogy visszaveszi a Fejér Megyei Önkormányzattól a rendelőintézet tulajdonjogát és működtetési kötelezettségét. Megalapították a Bicskei Egészségügyi Központ Szolgáltató Kft-t és a járóbeteg-szakellátást saját hatáskörükbe vonták. Azóta számos terv és pályázat nyomán értek el oda, hogy a menedzser szemléletű orvos-igazgató, Balogh Gyula vezetésével alaposan kibővült egészségügyi profillal szolgálják a város és környéke lakosságát.

A központi járóbeteg-szakellátás, a nappali kórház és az egynapos sebészet infrastruktúrájának tervei már évek óta elkészültek. A pályázati összeghatárok miatt többlépcsős beruházásra volt csak lehetőség. Két műtőt építettek, a meglévő épületet 1300 négyzetméterrel bővítették, igényes külsejű és minőségű belső terek születtek. Az eszközökre még folyik a közbeszerzés, szeptemberben indulhat meg a teljes körű szakellátás az új egészségügyi szolgáltatásokban – mondta Balogh Gyula igazgató.

„Az országban ritkán tapasztalható ilyen kedvező helyzet, hogy ennyi szakember áll rendelkezésre a magas színvonalú gyógyításra” – hangsúlyozta köszöntőjében Kovács József, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke. „Ilyen nagyságú intézetekben máshol nyolc-tíz szakorvos rendel, itt mintegy negyven kolléga nevét olvastam a táblákon” – emelte ki elismeréssel.

„A kórházi ellátás a legdrágább módja a gyógyításnak, de egy sérv-, vagy visszérműtét, szemhályog-eltávolítás végrehajtható az egynapos sebészet útján is, így a beteg saját otthonában, megszokott környezetében tartózkodhat. A többnapos infúziós kezelések is tökéletesen elvégezhetőek a nappali kórházban, s ez mindenkinek kedvezőbb” – magyarázta Balogh Gyula.

Míg 2004-ben csak tíz, ma már 27 különböző szakorvosi rendelés vehető igénybe.

Forrás: www.umvp.eu


2011.05.10.

A külső megújul, a tartalom megmarad

Óbarok-Nagyegyháza – Az elmúlt években kulturális, szabadidős programok sokaságát rendezték meg a Hangistállóban. A színvonalas előadásokhoz méltó körülményekről eddig csak álmodoztak a szervezők, most azonban a Leader-pályázaton elnyert támogatás révén vágyuk valóra válhat.

kep
Egy pályázatnak köszönhetően megújúl a Hangistálló épülete

Az elmúlt néhány hónapban több jelentős eseménynek adott otthont a Hangistálló. Köztük olyan előadásnak, amelynek támogatója is volt. Ez azt mutatja, hogy egyre többen ismerik fel, az igényes művészetre mindig, minden körülmények között szükség van – fogalmazott Ribli Ilona, a Hangistálló Kulturális Rendezvényszervező Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője. – Az évek során akadtak olyanok, akik kezdeményezésünk sikerét különböző okokból megkérdőjelezték, de ez sem tántorított el bennünket attól, hogy folytassuk. Nemrégiben kaptunk tájékoztatást egy nyertes pályázatról, amely csak tovább erősíti bennünk a hitet, hogy ezen az úton kell tovább haladnunk – mondta Ribli Ilona.

A sikeres pályázatot a Völgyvidék Leader Egyesülethez nyújtották be, és több mint 30 millió forintot nyertek a falumegújítási programban. A 100 százalékos támogatottság révén az épület külseje és környezete teljes egészében megújul. Lesz azonban, ami változatlan marad: a létesítmény jellege, egyszerűsége megmarad, mint ahogy a hangulatát sem szeretnék megváltoztatni.

– Teljes tetőcsere, külső nyílászárók cseréje, víz- és hőszigetelés, járdák, parkolók építése, térkövezés, csatornázás, parkosítás – sorolta a támogatás révén megvalósuló munkákat Ribli Ilona. – Ezeket fogjuk a pályázati pénzből elkészíteni, de saját forrásból és támogatók segítségével belül is fejlesztünk. Mellékhelyiségeket alakítunk ki, mert ez volt az eddigi legnagyobb hiányosságunk – emelte ki az ügyvezető.

Terveik között szerepel egy szabadtéri színpad építése is, ehhez azonban újabb forrásra van szükség. Várhatóan májusban jelennek meg a legújabb Leader-pályázatok, amelyeken ismét szeretnének indulni, hogy ezt az elképzelést is valóra válthassák.

Forrás: Helyi Téma


2011.04.11.

Ötletelők és mangalicakóstoló a Leader-fórumon

Baracska - Valóságos fehér asztal mellett zárult a Völgyvidék Leader Egyesület ötletfóruma. Mintegy százötven javaslatot, elképzelést tettek le a vidékfejlesztés képzeletbeli asztalára.

A Váli-völgy települései és a még néhány község által alkotott Völgyvidék Vidékfejlesztési LEADER Egyesület tervező csoportja számos fórumot rendezett a helyi vidékfejlesztési stratégia első részében. A baracskai faluházban tekintették át a minap és csoportosították a beérkezett több, mint 150 projektötletet. Előreláthatólag júliusban lehet a konkrét pályázatokat benyújtani, de előtte májusban a helyi bíráló bizottság szakmailag áttekinti a benyújtandó tervezeteket.

Pályázni lehet majd egyebek között közösségi célú és vállalkozói alapú fejlesztésekre, építésre, eszközbeszerzésre, helyi és térségi rendezvények, képzések szervezésére. A Völgyvidék 17 településén élő vállalkozók, civil szervezetek, önkormányzatok 316 millió forint uniós támogatásért folyamodhatnak 2013-ig.

- Támogatni szeretnénk a helyi termékek fejlesztését, értékesítési lehetőségeinek bővítését, elsősorban a helyben termelt javak helyben történő felhasználása érdekében - hangsúlyozta Szendrői Júlia, az egyesület munkacsoportjának irodavezetője. - Kiemelt szerepet kapnak a lovas, boros, kulturális és turisztikai fejlesztések, a közösségépítő helyi és térségi rendezvények, táborok. Reméljük, minél több újszerű, ötletes pályázat érkezik a felhívásra - mondta.

A tanácskozást mangalicából készített kóstolóval zárták, Nagy Gábor óbaroki őstermelő jóvoltából. Nagy sikert aratott a bioköleshurka, de természetesen a többi disznóság is.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap


2011.04.07.

Tizenhét település 316 millió forintra pályázhat vidékfejlesztési célokkal

Baracska - Valóságos fehér asztal mellett zárult a Völgyvidék Leader Egyesület ötletfóruma. Mintegy százötven javaslatot, elképzelést tettek le a vidékfejlesztés képzeletbeli asztalára.

A Váli-völgy települései és a még néhány község által alkotott Völgyvidék Vidékfejlesztési LEADER Egyesület tervező csoportja számos fórumot rendezett a helyi vidékfejlesztési stratégia első részében.  A baracskai faluházban tekintették át a minap és csoportosították a beérkezett több, mint 150 projektötletet. Előreláthatólag júliusban lehet a konkrét pályázatokat benyújtani, de előtte májusban a helyi bíráló bizottság szakmailag áttekinti a benyújtandó tervezeteket. Pályázni lehet egyebek között közösségi célú és vállalkozói alapú fejlesztésekre, építésre, eszközbeszerzésre, helyi és térségi rendezvények, képzések szervezésére. A Völgyvidék 17 településén élő vállalkozók, civil szervezetek, önkormányzatok 316 millió forint uniós támogatásért folyamodhatnak 2013-ig.
- Támogatni szeretnénk a helyi termékek fejlesztését, értékesítési lehetőségeinek bővítését, elsősorban a helyben termelt javak helyben történő felhasználása érdekében - hangsúlyozta Szendrői Júlia, az egyesület munkacsoportjának irodavezetője. - Kiemelt szerepet kapnak a lovas, bor, kulturális és turisztikai fejlesztések, a közösségépítő helyi és térségi rendezvények, táborok. Reméljük, minél több újszerű, ötletes pályázat érkezik a felhívásra - mondta.
A tanácskozást mangalicából készített kóstolóval zárták, Nagy Gábor óbarki őstermelő jóvoltából. Nagy sikert aratott a bioköleshurka, de természetesen a többi disznóság is gyorsan elfogyott.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap


2011.03.16.

Eltolódhatnak a hangsúlyok

Felcsút, Vál - Lefolytatta a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia konzultációját a Völgyvidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület. A felmerült ötletek fényében elkezdődik az új stratégia kidolgozása.

val

A pályázatoknál sok változás nem várható

Nagyjából két éve volt már egy hasonló fórum, azon is nagyjából ugyanez a 12-15 fő vett részt. A beszélgetés során igazán forradalmi ötlet nem merült fel, viszont 1-2 jó gondolattal találkoztunk. A legfontosabb az, hogy helyi együttműködések alakulhatnak ezeken az összejöveteleken, mint ahogy az Válon is megtörtént. A helyi vendéglátós és az általános iskola beszélgetéséből egy közösen rendezendő nyári tábor lehet - emlékezett vissza a váli fórumon történtekre Szendrői Júlia, a Völgyvidék Közösség munkaszervezetének vezetője.

Említette, hogy valaki helyi termékeket kínálna internetes webshopban, akadt, aki hagyományőrző rendezvénysorozatra pályázna, mások gyerekprogramokra keresnének forrásokat.

Felcsúton sokkal többen voltak, és szép számmal akadtak olyanok is, akiket először üdvözölhettünk a fórumon. Megállapítható, hogy az eredeti célokhoz képest nagy változásokra nincs szükség, de a különböző falunapok időpontjainak egyeztetése, egymás segítése vagy a partnerség igénye is komolyan felmerült. Tulajdonképpen erről szól a LEADER-program, vagyis a vidéki élet összehangolásáról, fejlesztéséről - fogalmaztt a felcsúti fórumot követően Ugron Zoltán, a közösség elnöke.

Megtudtuk tőle, hogy a felmerült ötletek alapján az erre a célra létrehozott bizottság hamarosan megalkotja az új vidékfejlesztési stratégiát, amelyet majd a közgyűlésnek kell jóváhagynia.

Forrás: Helyi Téma


2011.03.10.

Lótartók gondjai: kitiltják őket onnan, ahol izgalmas túrákat szervezhetnének

Kajászó - A Völgyvidék Leader Vidékfejlesztő Közösség tizenhét település lovarda-tulajdonosai, lótartó gazdák ültek össze, hogy a manapság rájuk is járó ínséges időkben ötleteket cseréljenek.

lovas

A ló mellett Farkas Brigitta, Edward Someus és Szendrői Júlia (Fotó: Nagy Norbert)

A Buda környéki, a Fejér megyei és a szomszédos Komárom-Esztergom megyei lovas helyei jegyzettek, mégis gondokkal küszködnek. Több vendéget várnának, s a csütörtöki tanácskozáson elmondták: pályázati lehetőségeket és támogatásokat. Szendrői Júlia, a Völgyvidék Leader akciócsoport irodavezetője közös gondolkodásra és gyakorlati tanácsok cseréjére invitálta a kajászói Edward Someus biofarmjára az érintetteket, akik Etyektől Lovasberényig és a Vál-völgye lovas tanyáig elfogadták a meghívást.
- Erőteljesen reklámozzuk a borvidékünket, ezt mi is pártoljuk, mondván: a borkarakter jellemző a tájra. De lehetne a lókaraktert is, amiben különleges színfolt, hogy szinte minden faluban, vagy falukörnyéki pusztán színvonalas lovaglási lehetőséget kínálunk - mondta Bognár Sándor, a felcsúti Vértes Lovas Sportegyesület tulajdonosa. A felcsút-szúnyogpusztai terciáján lovas hagyományőrző táborok, rendezvények követik egymást, különösen a fiataloknak szerveznek programokat. Véleményéhez csatlakozott a házigazda, Edward Someus, aki külföldi tapasztalataira hivatkozva megerősítette e megállapítást.

Jármy Kata és Szabadhegy Judit családostul Tabajd-Bélápapuszta tradícióit elevenítették fel tőkéjükkel, elhatározottságukkal, náluk kulturális rendezvények is színesítik a lovas kínálatot. A lovasberényi Gálos László szerint a lovas embernek nincsenek túl nagy igényei, ne is legyenek, de a vendégek egyik része a nomádságra vágyik, s akkor azt kell kínálni neki. Az etyeki Kemény Ferenc az erdő törvény szigorát vitatta, mert a lovasok elé számos akadály gördül, ha hosszabb utat kívánnak megtenni lóháton. Kerítésekbe, s tilalmakba ütköznek. Koczka Béla, a Mány és Zsámbék között hucul lovakat tartó tanárember nyaranta Erdélybe lovastúrákat szervez, úgy véli közös weboldalt kell létrehozni friss információkkal, lovas-térképpel, a lóháton bejárható rejtett utak felfedésével.
- Megtapasztaltam, hogy a quadosokkal vesznek egy kalap alá bennünket, s kitiltanak olyan területekről, amelyeken izgalmas lovas túrákat kínálhatnánk, pusztítás és zaj nélkül! - csóválta a fejét, s érkeztek a többi példák. A spanyol bikaviadalokról, amelyek a tradíció okán még maradnak, vagy az osztrák sípályákról, amelyek az erdőkben, a természetvédelmi területeken is turistákat vonzanak. Miért pont a magyar lovasoknak kell küzdeniük azért, hogy nem csak karámok között, zárt területeken nyergeljenek fel? A vál-mariannapusztai Vígh László őshonos lófajtákat tenyészt, a martonvásári Szalai György baráti csapata 1600-as évekbeli végvári vitézi öltözékben, korabeli fegyverekkel lovagolnak, március 14-én Sukoróra érkeznek lóháton a romantikus öltözékben.
A tanácskozáson szinte komplett programot raktak össze a szakemberek, ezeket a leaderesek olvasható formában is közreadják, legalább az interneten.

Forrás: FMH


2011.03.06.

Fórumokon alakítják a helyi vidékfejlesztési stratégiát

BICSKE ÉS KÖRNYÉKE – A Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete alapján a helyi vidékfejlesztési stratégiát felül kell vizsgálni minden Leader-akciócsoport esetében. A Völgyvidék Közösségnél is folyik a munka, hamarosan fórumokon mondhatja el bárki, milyen ötlete lenne a Váli-völgy, a Vértesalja, az Etyeki dombság vagy a Szent László völgy megújítására, értékeinek megőrzésére, továbbá közösségeinek fejlesztésére.

ht
A falunapok támogatására is lesznek még források


– Határozott kormányzati szándék, hogy a Leader rossz megítélésén mihamarább változtassanak. Ennek egyik első lépéseként döntött úgy a szakminisztérium, hogy országosan a helyi vidékfejlesztési stratégiákat vizsgálják felül. Nálunk is alakult egy tervezői csoport, amely ezt a feladatot koordinálja. Nem mi szeretnénk meghatározni az új irányokat, hanem meg akarjuk ismerni minél több ember ötletét, hogy azokat beépíthessük a végleges stratégiánkba. Fórumokat szervezünk, hogy ott minden érdeklődő elmondhassa véleményét – vázolta az előttük álló feladatokat Ugron Zoltán, a Völgyvidék Közösség elnöke. Az említett rendezvényeket március 3-án és 4-én rendezik meg. Először Válon, a polgármesteri hivatalban várják az érdeklődőket, majd másnap Felcsúton, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémián. Mindkét esetben 18 órakor kezdődik az esemény, ahol nemcsak ötleteket várnak, hanem a csatlakozni szándékozókat is, hiszen a belépés lehetősége mindenki számára adott. Ugron Zoltán megemlítette még, hogy a 2013-ig tartó időszakra vannak még pályázati forrásaik, időarányosan használták fel eddig a rendelkezésre álló pénzeket.  

Kétféle forrás állt, s a jövőben is áll rendelkezésre. Az egyik az úgynevezett III. tengely, ebben a mikrovállalkozások fejlesztése, a turizmus támogatása, falumegújítás és vidéki örökség megmentése szerepel. Eddig két kör ment le, először 203 milliót, aztán 221 milliót osztottunk ki. Utóbbiról 2009. végén döntöttünk, de a támogatásokról még mindig nincs határozat, vagyis a nyertesek nem használhatták fel a támogatásokat. Maradt még 231 millió forint, ezekre majd novembertől lehet pályázni, de az eddigi négy helyett csak két területen: falumegújítás és vidéki örökség megmentése. A mikrovállalkozások és a turizmusban tevékenykedők áprilistól pályázhatnak közvetlenül az MVH-nál – tájékoztatott Szendrői Júlia munkaszervezet vezető. A másik pályázati forrás a IV. tengely, amelynél egyetlen alkalommal lehetett eddig pályázni. Itt főként közösségfejlesztésre, falunapokra, innovatív gazdaságfejlesztési lehetőségekre nyerhettek. Összesen 260 millió forintból eddig hatvanmilliót használtak fel, a maradék 200 millió felhasználásához szükséges a helyi vidékfejlesztési stratégia felülvizsgálata.

Forrás: Helyi Téma


2011.01.18.

Vál - falu is meg nem is

Fejér megye eléggé kastélyos megye, több helyütt a falvak szívében is állnak ilyen-olyan paloták. De a Vál-völgye névadója az egyik legszebbet tudhatja magáénak.

A község utóbbi évszázadainak története nagyjából leolvasható a község néprajzi, vagy inkább szociológiai históriájából. S külsőre is tetten érhető a történelmi Húzd meg, ereszd meg! A falu közepén árválkodó egykori Ürményi-, majd Dreher-kastély barokk szeretnivalósága, néma termei, bevert ablakai ellenére is lélegzetelállító szépsége újra és újra megállítja a tekintetet, s elgondolkodtat. Hogy is volt egykoron? Vélhetően nincs újságíró széles e megyében, aki ne írt volna a kastélyról, ne számolt volna be hasznosításáról, sorsa leendő jobbra fordulásáról, pusztulásának megállításáról. És mégis. Vagy és mégsem. A tavalyi jó hír az volt, hogy megvette egy magántársaság, részben csere formájában, amiért építettek egy közösségi házat, benne korszerű konyhát, s most már a kastély következik. A vevők gyarapodtak a palota környéki (állítólag) értékes telkekkel, de már nincs hír az Ürményi-lak gyors, esetleg lassú helyreállításáról.

val

Ádám Zsuzsanna alpolgármester (b) és Kárpáti Hajnalka védőnő az elkészült új egészségház előtt (Fotó: Gregority Antal)


Szóval a múlt. A település alig ezer lélekkel több lakossal bír, mint a Vál-völgye többi községe a Váli-vízre felfűzve, de nyilván nemcsak emiatt tett szert az újkori történelem során többször is jelentősebb szerepre. A 18. századtól felível csillaga, mezőváros, járási székhely, volt járásbírósága, vásártartási joga - gyorsan lapozzuk végig gondolatban Vál történelemkönyvét a polgármesteri hivatalban. Felhagyunk a kutatással, a jelenről értekezünk. Ádám Zsuzsanna alpolgármester és Kárpáti Hajnalka önkormányzati képviselő arra próbál választ adni, miben különbözik markánsan még mindig a település a többiektől? És lehet-e operálni itt is a tősgyökeres és beköltözött státuszokkal, mint másutt.
 - Harminc éve költöztem a férjemmel Válba, Bicskéről kerültünk ide - mondja Kárpáti Hajnalka, a  háromgyermekes édesanya, aki azóta védőnő itt, s ma közszereplő is. Férje, Kárpáti József a Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola művésztanára, a váli tagintézményben is tanít, a gyerekek tűzbe mennek érte. Tehetségek kerültek ki a keze alól, szervezett külföldi útjai legendássá váltak. Olaszországba például freskófestésre van meghívásuk az idén.
 - Válban harminc éve megtaláltuk azt, amit kerestünk, viszonylagosan pezsgett az élet - fűzi hozzá Hajnalka, s számvetést végez, ki számít helybélinek. Fele-fele, így lehet mondani. S Hajnalkáék a harminc év után vajon igen? Ádám Zsuzsannáék húsz éve vettek itt házat, a főváros közelségében kerestek élhető vidéki falut, s Vált találták annak. Számosan vannak így vele mások is. A társadalmi megbízatású alpolgármesterséget vállaló építésznő a Váli Faluszépítő és -védő Egyesület elnökeként éppen a helyi épületeket és természeti környezet védi.
 A hamarosan elkészülő egészségház tornácán beszélgetünk, az új épület Kokas Ignác fia, Kokas László építész munkája - tájba, vidékhez illő. Hajnalka el sem hiszi, hogy a védőnői szolgálat végre új és szép helyet kap. Az egészségház Tóth Ferencné előző polgármester beteljesült álma, s a 60 milliós beruházás mellett 22 millióért felújították a Kossuth utcát is, ezek látványos eredmények, valóban. A Völgyvidék Leader Vidékfejlesztési Irodában Szendrői Júlia irodavezető és munkatársai, Molnár Balázs és Bánffy Dániel konkrét fejlesztési tervekkel dolgozik. Helyi élelmiszerek és kézműves termékek népszerűsítésén, megerősítésén fáradoznak hivatalból, a kisebb vidéki vállalkozásokat favorizálják. Nekik nem kell a vidék dicséretét zengeni. Erre áldomást iszunk a váli Botész bodzaszörpjéből és Fiskus Béla igazi almalevéből egy-egy nagy pohárral.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap


2011.01.10

Tájházat avattak Tordason

Elkészült az óbarki katolikus templom elektromos vezérlése. Internetes továbbképzés Baracskán. Hungarikum lehet az alcsúti hóvirágmező. A Völgy Vidék Közösség Kh. Egyesület hírei.

tajhaz

Megkezdődött a Bicskei Egészségügyi Központ fejlesztése

74 millió forintos, pályázaton elnyert, vissza nem térítendő támogatással és az önkormányzat mintegy 100 millió forintos szerepvállalásával valósul meg a fontos térségi beruházás.

"Az önök hivatásában helytállni sohasem lehet könnyű feladat, hiszen a napi munkájuk során rendkívüli, olykor tragikus élethelyzetekkel kell megküzdeniük. Szakszerű, hatékony döntéseket kell meghozniuk, amelyek emberi sorsokat határoznak meg, megváltoztathatatlanul. Óriási felelősség ez, amelyet méltán övez a tisztelet és megbecsülés, minden magára adó közösségben, az egész világon, így Bicskén is. Örömömre szolgál, hogy éppen itt a Semmelweis napi ünnepségen jelenthetem be, hogy a Bicskei Egészségügyi Központ fejlesztése 2010. július 2-án, a kivitelezői szerződés aláírásával, formálisan is megkezdődött". A 374 millió forintos, pályázaton elnyert, vissza nem térítendő támogatással és az önkormányzat mintegy 100 millió forintos szerepvállalásával megvalósuló beruházással nem csupán az épületekbe, eszközökbe fektetünk be, hanem a bicskei és Bicske környéki emberekbe, az ő életük megkönnyítésébe. A beruházási munkák folyamán az egészségügyi ellátásban dolgozókon és az ellátottakon még nagyobb teher lesz. Az alapellátás orvosai és a betegek már megtapasztalták, hogy az átépítés ideje alatt a gyógyítás feltételei sok esetben sérülhetnek, a kivitelezési munkák átmenetileg nehezítik a szakmai munkát. Ezért kérem a betegek és az orvosok együttműködő megértését. "Meggyőződésem, ez az áldozatvállalás megtérül, hiszen a jövőben lényegesen jobb körülmények között végezhetik majd példaértékű munkájukat, hivatásukat orvosaink, a mi szolgálatunkban" – mondta ünnepi beszédében Tessely Zoltán polgármester, majd átadta a díjat a kitüntetettnek.

Tuba Miklós bőrgyógyász szakorvos diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán szerezte. A Magyar Honvédségnél hivatásos orvosként szolgált, majd az 1990es évek első felében bőrgyógyász-kozmetológus szakorvosi képesítést szerzett. 2002-ben hozta létre Bicskén a bőrgyógyászati szakrendelést. A szakorvosi feladaton túl, a Fejér Megyei Ápoló-Gondozó Otthon bicskei intézetében is ellátja a bőrbetegek gyógyítását. Lelkiismeretes, odaadó munkáját e díjjal ismerte el a képviselő-testület.

Fából készült a Mikulás a házasságkötő teremben

Kistérségi Napokat rendeztek augusztus 14-20 között a településen „A Völgyvidék nyugdíjasainak találkozója a sport, az egészségmegőrzés és a kultúra jegyében” címmel. A programsorozat ideje alatt a házasságkötő teremben képzőművészeti kiállítást rendeztek be.

"A látogatók olyan tárgyakban gyönyörködhettek, amelyek között népművészeti, vagy napjaink igényeinek is megfelelő, népi, iparművészeti és saját tervezésű alkotások egyaránt megtalálhatóak voltak. A míves, mesterien kivitelezett dísztárgyak, használati eszközök az otthon, a lakás, a konyha, az étkező igényes díszítésére valók, míg az öltözködés kultúra elemei, a ruhák, kiegészítők, ékszerek akár hétköznapi viseletre is alkalmasak" – mondta Varga György polgármester.

A tárlaton láthatóak voltak Orosz Jánosné csuhészobrai, amelyek a falusi élet mozzanatait, bibliai- és sportjeleneteket elevenítenek meg. Bencze Endréné, Bencze Anita és Bencze Diána horgolt babákkal, teáskészlettel, tálakkal, goblein képekkel és ékszerekkel kápráztatták el a látogatókat. Juhászné Tranker Melinda speciális eljárással készült viaszképeket állított ki. Bereczki Györgyné Szilágyi Ilona művei között képeslapok, karácsonyfa¬díszek, szalvétatechnikával készített kaspók, ékszerek voltak. Fehérné Schmidt Andrea élethű gyöngyfáival készült a kiállításra. Monostori Andrásné elsősorban kötéssel, horgolással előállított tárgyakat – táskákat, telefontartókat, horgolt angyalkákat – vitt a tárlatra, de fából készült mikulását és csuhéfiguráit is megcsodálhatták. Virág Krisztina keresztöltéssel varrott adventi naptárakkal és ablakdíszekkel jelentkezett a kiállításon.

Mint a mesében: százmillióval kevesebből épült föl az óvoda

Tordas - 2009. június 6-án rakták le a leendő óvoda alapkövét, amelyet a szokásostól eltérő módon szándékozott megépíteni az önkormányzat. A kivitelezést magára vállalta a polgármester és a testület, valamint a szak- és segédmunkák többségét is társadalmi munkában tervezték. A vállalkozás sikerült, a valós bekerülési ár közel 40 százalékát megtakarították a Mesevár Óvoda kivitelezésekor.

"A képviselőtestület elhatározása, racionális gazdaságpolitikája és az itt lakók áldozatvállalása kellett ahhoz, hogy mindez teljesüljön" – mondta el Juhász Csaba polgármester szeptember 4-ei avató beszédében. „Fontos volt, hogy részt vegyünk az alkotásban, melyet így magunkénak érezhetünk” – hangsúlyozta.
2009 nyarán a pince építésével kezdődött a munka, amit a hátsó csoportszobai szárny felépítése követett az első hó előtt. A földszinten főzőkonyhát, éttermet, az emeleten az óvónők és dajkák szociális helyiségeit alakították ki. Az épület alapterülete 830 négyzetméter, a valós bekerülési költség a kamarai díjszabás alapján számított 230 millió forint helyett várhatóan 130 millió forint lesz, így 100 millió forint a település megtakarítása. A beépített anyagok első osztályúak, a falazat 44 centiméter vastag tégla, kőzetgyapot hőszigeteléssel, a nyílászárók háromrétegűek, a ma kapható legjobb hőszigetelő képességgel. A fűtés padlófűtés, korszerű pellet-kazánnal. Az elhúzódó tél és a csapadékos tavasz miatt több mint hathetes csúszást hoztak be, a kert végleges elkészülte még egy kicsit várat magára. A megkeresett építőanyag cégek, látva a nemes szándékot, a maguk lehetőségei szerint árengedményeket adtak, és voltak olyanok is, akik térítésmentesen ajánlották fel termékeiket. Tordasról és más településekről közel háromszázan vettek részt szombatonként társadalmi munkában. Az itt dolgozó vállalkozók felajánlásként jóval a piaci ár alatt vállalták a munkát, s az önkormányzat fizikai brigádja is kiváló teljesítményt nyújtott. Tordason sok fiatal család él, az óvodában évek óta kevés volt a hely. Idén kilencven kisgyermek kezdi meg az évet három csoportban. Az elhagyott óvodából, külsejét megtartva, egészségházat kíván kialakítani az önkormányzat pályázat segítségével.

Hungarikum lehet a hóvirágmező

Mint arról az umvp.eu-n már több ízben beszámoltunk, törvény készül a hungarikumokról. A címet többlépcsős minősítés végeredményeként viselheti az arra érdemesnek tartott nemzeti érték. A cím elérésének első lépéseként a települések vehetik számba helyi értékeiket, ezeket felterjeszthetik megyei szintre, az e rostán áteső termékek vagy más szellemi alkotások pedig eljuthatnak egy országos grémium elé, ahol nemzeti értéknek minősíthetik őket. A VölgyVidék Közösség akcióterületén lezárult a hungarikum jelölések első fordulója. Az eddig beérkezetteket szakmai zsűri bírálta el, majd mindet bemutatták a művelődési házban is.

hovirag

"Nem volt könnyű dolgunk, hiszen rendkívül értékes alkotások, épületek, ételek és italok kaptak jelölést. A zsűri elnöke Birinyi József igazgató, a Parlament Hungarikum Munkacsoportjának vezetője volt, míg Sulyokné Guba Judit, a bicskei Oktatási Bizottság vezetője és én voltunk a tagok. Hosszas tanácskozás után döntöttünk arról, mely jelöltek mehetnek tovább a következő fordulóba, vagyis megyei szintre. Amelyek nem jutottak tovább, helyi érték besorolást kaptak" – mondta Garán Éva polgármester.

Helyi érték lett Alcsútdobozról a tűzoltó vas-mászótorony, a csaplári erdő, a tűzoltókocsi, Bicskéről a bicskei boroshordó, Lőrincz Botond fafaragásai, a Báder fatányéros, az égetett cukros lakodalmi torta és a bicskei mézeskalács. Szárról a szári sváb népviselet, a szári burgonyás cipó, az Epona spanyol lovasbemutató, a grízes tészta babsaláta, Válról pedig Vranekné Juhász Hedvig kerámiái kapták meg a besorolást.

A megyei hungarikum jelöltek közé jutott Alcsútdobozról a platánfasor, a hóvirágmező, Bicskéről a szomolányi kenyér, Németh Zoltán fa edényalátétjei, Mike János kortörténeti gyűjteménye, Kiss Irén őskori motívumokkal díszített kerámiaedényei, az Etyek-Budai Juhfark, Csabdiból a templomrom, Szárról a régi fényképek digitalizált gyűjteménye, a Szárika és a Méhes Mézes szörpcsalád, a Fáni-völgy, a kvircedli és a nusstangl, Válról a BOTÉSZ bodzaszörpje és bodzalekvárja.

Sorsuk egy konferencián dől el, amikor is megvizsgálják, hogy mely jelöltek érdemesek az országos hungarikum felterjesztésre.

Internetes továbbképzés Baracskán

email

Mintegy százan vettek részt szeptember 22-én a baracskai faluházban tartott továbbképzésen az e-Magyarország Centrum szakemberei közül. Az internettel nem rendelkező és ahhoz kevéssé értő embereknek segítenek az ügyes-bajos dolgaik intézésében, a világhálón keresztül.

Szeptember 22. és október 19. között az e-Magyarország Centrum az ország hét pontján - minden régióban - szakmai továbbképzést szervezett. A Pilisszántón, Szegeden, Tiszaújvárosban, Baracskán, Vasváron, Balatonberényben, Szécsényben lezajló workshopokon mintegy ezer e-tanácsadó vesz részt. Hozzájuk fordulhatnak országszerte azok az emberek, akik koruknál, lehetőségeiknél fogva nem tudnak és nem kívánnak csatlakozni az internetezők köréhez, ám bizonyos ügyeiket mégis így tudják gyorsan elintézni, vagy éppen kötelezik őket erre a kapcsolattartásra.
A képzési program témái olyan, a gyakorlati életben is hasznosítható kiemelt területeket érintettek, mint az elektronikus ügyintézés, az álláskeresés, a vállalkozói szférát érintő szolgáltatások, valamint a pénzügyekkel kapcsolatos megoldások. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából koordinált e-Magyarország-program keretén belül, közel kétezer e-Magyarország-pont és 1700 e-tanácsadó tevékenykedik az országos hálózatban. Ők biztosítják a lakosság jelentős hányadának az ingyenes internet-elérést és a szakértő segítségnyújtást hivatali ügyeik intézéséhez. A szakmai rendezvénysorozat partnerei az APEH és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat voltak.

Elkészült a katolikus templom elektromos vezérlése

Óbarok - Újra hallható délidőben harangszó a településen, miután elkészült a katolikus templom harangjainak elektromos vezérlése. Szombaton, a búcsún szentelte meg a harangvezérlést Bódai József plébános.

"Napi rendszerességgel nem szólt a harang, csak temetések alkalmával és csak kérésre működtették a szerkezetet kézzel. Évek óta probléma volt ez, az emberek szerették volna, hogy Óbarkon is ugyanúgy szóljon délben a harang, mint ahogy az máshol szokás2 – mesélte Borbíró Mihály polgármester.

A munkák megrendelése előtt megvizsgálták a harangtornyot, valamint a harangok szerkezetét, és a szakemberek úgy találták, hogy a tengelyeket meg kell javítani, az egészet pedig statikailag megerősíteni. A kivitelezés megrendelője a bicskei római katolikus plébánia volt, a költségviselő azonban a helyi önkormányzat. "Összesen 300 ezer forintot különítettünk el erre a célra, ennyiből készült el a harangvezérlés. Már napokkal ezelőtt üzembe helyezhettük volna, de nyilvánvaló volt, hogy megvárjuk vele a búcsút, ahol szentmise keretében szentelte meg Bódai József atya" – tette hozzá a polgármester. A búcsú óta tehát újra van harangszó Óbarkon déli 12 órakor és este 19 órakor.

Tájházat avattak Tordason

Tordas - Szlovák tájházat avattak a községben. A Hangya-mintafaluként is ismert településen egy régi és valóban létezett ház alapján emelték az újat, s be is rendezték konyhástul-szobástul.

Toman Ilona tordasi helytörténésztől tudjuk, a most felépült ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet. A berendezést még itt-ott fellelni nagyon idős falusi nénik megmenekült kisházában, vagy a szenvedélyes hagyományőrzők és gyűjtők otthonában. Mindenesetre az ünnepélyes avatón a legkisebbeknek ugyancsak szorgalmasan magyaráztak a szülők, nagyszülők, hogy mi micsoda és mire való!

Az eseményen megjelent a hajdani szövetkezeti mintafalu szellemi atyjának, Almási Balogh Elemérnek fia, Balogh Gyula is. Tordason még számos Hangya-korabeli épület mutatja, milyen nagyszerű vállalkozás volt a rövid időt megért története ellenére a Hangya-mozgalom, a magyar vidék korabeli harmadik utas törekvése.

Platánfát ültettek

Alcsútdoboz – A Fejér Megyei Önkormányzat küldöttsége nemrég a lengyel testvérmegyébe, Opole Vajdaságba utazott. Fejér megye és Opole Vajdaság együttműködése immár tízéves múltra tekint vissza.

Köszönetet mondtak azoknak, akik azért dolgoztak, hogy a harmadik évezred kezdetén is továbbépüljön a két nép barátsága – mesélte Tóth Erika, Alcsútdoboz alpolgármestere, a Fejér Megyei Közgyűlés Ifjúsági és Turisztikai Bizottságának elnöke. Tóth Erika munkáját Opole Vajdaságért Érdeméremmel ismerték el. Alcsútdoboz polgármestere az egüttműködés tiszteletére Rogow Opolski kastélyparkjában egy platánfát ültetett. "Rendkívüli megtiszteltetés a kitüntetés, amelyben kifejeződik annak a kapcsolatnak a fontossága, amely több mint ezer éve szövődött, minden körülmények között életben maradt, és ma is épül. Remélem, a magyar és a lengyel polgárok között mind több élő, a közös érdekeken és a másik szeretetén alapuló kapcsolat épül majd" – tette hozzá Tóth Erika.

Forrás: www.umvp.eu, Fejér Megyi Hírlap, Helyi Téma


Rólunk írták 2010